Eanetlohku dálá sátnejođ
Muhtimat leat leamaš ámmáhis guhká ja dihtet mo lea jođihit ruovttubáikki politihka, earát ges leat aiddobáliid válljejuvvon eaige leat beassan jođihit suohkana dahje gieldda nu guhká. Deanu gielda
2023 čavčča leat gieldda- ja suohkanválggat fas, de lea áigi válljet sin geat galget mearridit suohkanis ja gielddas boahttevaš njeallje jagi.
Ávvir lea háleštan sámi suohkaniid ja gielddaid dálá sátnejođiheddjiiguin, gullan dihte maid sii háliidit boahtte jagáš válggaide. Háliidit go joatkit sátnejođiheaddjin, vai háliidit go eará doaimmahit.
Háliidit joatkit Gáivuona suohkan
Gáivuona sátnejođiheaddji, Bernt Eirik Isaksen Lyngstad, ii vuordil veaháš ge ovdal go vástida ahte son háliida joatkit sátnejođiheaddjin. Son lea leamaš dán ámmáhis 2019 válggaid rájes, iige dovdda ahte lea geargan vuos.
– Njealji jagis ii olle olmmoš čađahit visot maid háliida iežas suohkanii. Dát lea maid gelddolaš ja addevaš bargu, go beassá leat oassin iežas ruovttusuohkana servodatovdáneamis, muitala son.
Loabága suohkan
Loabága sátnejođiheaddji, Hege Myrseth Rollmoen, háliida joatkit iežas suohkana sátnejođiheaddjin. Son lea leamaš sátnejođiheaddji 2019 válggaid rájes.
– Vaikke lea hástaleaddji áigodat leamaš, de sávan ja háliidan leat oassin suohkana ovddideamis, muitala son.
Plassje suohkan
Plassje sátnejođiheaddji, Isak V. Busch, maid háliida joatkit sátnejođiheaddjin. Son lea leamaš ámmáhis ovtta áigodaga, ja válljejuvvui 2019:s sátnejođiheaddjin.
– Mun dovddan ahte in leat ollen dahje geargan iežan doaimmaiguin. Dán áigodahkii čuhce visot heađit mat leat čuožžilan, pandemiija, elrávdnjehattit ja nu ain, mii lea dahkan ahte in leat beassan iežan lohpádusaiguin bargat, muitala son.
Son háliida joatkit dan dihte go oaivvilda ahte ovtta áigodagas ii olle čađahit iežas lohpádusaid ja áigumušaid.
Deanu sátnejođiheaddji, Helga Pedersen, maid háliida joatkit sátnejođiheaddjin. Son lea leamaš ámmáhis golbma jagi.
– Lea hui somá leahkit Deanu sátnejođiheaddjin, ja mun háliidan leat mielde ovdánahttime gieldda ovtta áigodaga vel, muitala son.
Aarbortte gielda
Aarbortte sátnejođiheaddji, Harald Lie, lohká ahte háliida joatkit ámmáhis boahtte jagi maid. Son lea leamaš Aarbortte suohkana sátnejođiheaddji 7 jagi.
– Lea leamaš hui somá bargat iežas suohkana ovddas, sihke ealáhusovddidemiin. ja maiddái sámegiela ja dárogiela ovttasdoaibmamiin. Aarborte lea sámi hálddašanguovlu, ja mun jurddašan ahte mii galgat leat rápmásat go leat váldán ruovttoluotta giela min guovllus, muitala son.
Maŋŋel guokte áigodaga sátnejođiheaddjin, de dovdá Lie ahte son hálddaša barggu ja doaimmaid bures, ja máhttá geavahit iežas fierpmádaga buorrin servodahkii.
Unjárgga gielda
Unjárgga sátnejođiheaddji, Knut Inge Store, lohká iežas háliidit joatkit sátnejođiheaddjin jus su bellodat háliida dan.
Store lea leamaš sátnejođiheaddji golbma áigodaga, boahtte čakčii son lea čohkkán sátnejođiheaddjestuolus 12 jagi.
– Mun loavttán jođihit Unjárgga, ja mus leat ain olu prošeavttat maid háliidan čađahit.
Snåase gielda
Snoase sátnejođiheaddji, Arnt Einar Bardal, lohká iežas háliidit joatkit sátnejođiheaddjin go háliida oaidnit ovdánahttinbohtosiid. Son lea leamaš ámmáhis 2019 rájes.
– Mun dárbbašan eambbo áiggi dehálaš doaimmaide, mii dahká Snoasen bivnnuhis báikin orrut ja ásahit ealáhusaid. Lea gáibideaddji bargu, mii gáibida ahte beasan sátnejođiheaddjin juobe guokte áigodaga, muitala son.
Kárášjoga gielda
Kárášjoga sátnejođiheaddji, Svein Atle Somby, lea nuppi áigodagas ámmáhis dál ja háliida joatkit viidáset.
– Mun háliidan leat mielde viidáset bargat nuppástuhttimiin mainna leat bures beassan johtui. Mun háliidan ain fállat buriid fálaldagaid min ássiide, ja mii leat ožžon buori kontrolla gieldda ekonomiijas vaikke mii fertet ain dainna bargat, muitala son.
Son maid háliida leat mielde hukset ođđa skuvlla ja dearvvaš
vuođaguovddáža Kárášjohkii.
Eai joatkke
Dielddanuori suohkan Dielddanuori sátnejođiheaddji, Helene Berg Nilsen, ii loga iežas áigut joatkit sátnejođiheaddjin. Son lea leamaš ámmáhis guokte áigodaga, ja dovdá ahte dat lea doarvái.
– Mun háliidan eambbo áiggi bearrašiin, muitala son.
Porsáŋggu gielda
Porsáŋggu sátnejođiheaddji, Aina Borch, ii háliit joatkit sátnejođiheaddjin.
Son lea leamaš gieldda jođiheaddjin guokte áigodaga, 7 jagi.
– Mun dovddan ahte lean álgán massit iežan, ahte lean dolkagoahtán leat sátnejođiheaddjin, muitala son.
Muhto vaikke ii joatkke sátnejođiheaddjin, de son goitge áigu leat servodatberošteaddji. Son maid illuda eambbo áiggi bidjat bearrašii.
Raavrhvijhke gielda
Raavrhvijhke sátnejođiheaddji Hans Oskar Devik ii áiggo joatkit sátnejođiheaddjin. Son lea juo leamaš