Ismerkedés Székelyföld ásványvizeivel

Újra látogatható a felújított és kibővített tusnádi borvízmúzeum

Csíki Hírlap - - AKTUÁLIS -

Újra látogatható a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CSTTE) 2005-ben Tusnádra megálmodott borvízmúzeuma. A korábbi kiállítást az utóbbi három évben a magyarországi Bethlen Gábor Alap támogatásával újították fel. Eközben nemcsak a kiállítást varázsolták újjá, hanem az épület külső és belső falai is felfrissültek.

Atusnádi borvízmúzeumban „ tudományos mega l ap o z o t t s á g g a l és igényességgel” felújított tárlat bemutatja Székelyföld sós, kénes és szénsavas ásványvizeit, borvizeit. A Székelyföldön borvízként ismert szénsavas ásványvíz a fürdőkultúránk, élelmiszeriparunk legértékesebb nyersanyaga. Nem elhanyagolható értéket képviselnek továbbá a kénhidrogénnel „szagosított” szén-dioxid gázfürdők vagy büdösgödrök, mofetták.

Jurta formájú kiállítóterem

Ha az óramutató járásával megegyező irányba járjuk be a jurta formájú kiállítótermet, először a Székelyek földje című színes, magyar, angol és román nyelvű poszteren a terület földtanát ismerheti meg a látogató. Több, az ásványvizekből kicsapódott ásvány, realgár és auripigment, aragonit, mésztufa és limonit is látható. A következő lépésben a CSTTE egykori elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, az országos Erdélyi Kárpát Egyesület ( EKE) vezetőségének is tagja, Kristó András (1930-1994) geológus, ásványvízkutató emlékei- vel, könyveivel ismerkedhetünk meg. A Székelyföld ásványvizei című vásznon beléphetünk az „ezer borvíz országának” kapuján. A tárgyi emlékek mellett a falon megtekinthető Székelyföld legnagyobb borvízkutatójának, Bányai Jánosnak 1964-ben rajzolt nagyértékű, székelyföldi ásványvíz-előfordulásokat ismertető térképének a másolata. Továbbmenve kedves képek következnek a székelyföldi fürdőépítő kalákát bemutató vásznon. A 2001-ben Csíklázárfalván indult közösségépítő mozgalom közel két tucat népi borvízfürdőt újított és újít fel Hargita és Kovászna megyében. A Székelyföld fürdőit megidéző poszter alatt kávézhatunk, miközben a múlt század elején Tusnádfürdőn kiadott „ friss” Fürdői Lapokat olvassuk. A Kutatástörténet című plakáton a székelyföldi borvizek híres kutatóit és munkájukat ismerhetjük meg. Az ezt követő teret a gazdag palackozástörténet tölti ki, ahol megismerhetjük az egykor több mint negyven helyszínen palackozott borvízforrás fennmaradt tárgyi emlékeit. Megtekinthetők a különböző anyagból, fából, kerámiából, üvegből és műanyagból készült edények, amelyeket az itt élő ember az ásványvíz, a borvíz tárolására használt.

Interaktív térkép

Címkegyűjtemény is színesíti a kiállítást: sok Székelyföldön palackozott borvíz eredeti és másolatban kiállított címkéje és reklámplakátja látható. Egyik legszebb darabja a kiállításnak a Kós Károly tervezte kászonjakabfalvi Pán-borvíz plakátja. Végezetül a fémlapra nyomtatott, 1856-ban Marosvásárhelyen megjelent Erdély első színezett geológia térképén kijelölhetjük az apró mofetta, fürdő vagy borvízforrás jelű „hűtőmágnesekkel” a térség ásványvizes forrásait, létesítményeit. A kiállítás értékes, érdekes darabjait többek között a Csíki Székely Múzeumtól kölcsönkapott palackmosók, dugaszolók és reklámok képezik. A színes posztereket a Művészetek Völgyében, Kapolcson működő Ilona-malom Műhely munkatársa, Takács Edvárd szerkesztette. A kiállítást a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület tagjai építették fel. Szeretettel várjuk a Székelyföld „folyékony aranyát” megismerni vágyók látogatását.

FOTÓ: JÁNOSI CSABA

Érdemes megállni és egy kis időt eltölteni a tusnádi borvízmúzeumban

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.