Egekben a lakásárak

A székelyföldi városokban legalább ötven százalékkal emelkedett az ingatlanok értéke

Csíki Hírlap - - AKTUÁLIS - ISZLAI KATALIN

A saját tulajdonú lakásban élők aránya messze Romániában a legmagasabb az Európai Unióban, az ingatlanárak pedig folyamatos növekedést mutatnak 2010 óta – derül ki az Eurostat nemrég közzétett felméréséből. A székelyföldi városokban az elmúlt két évben megkétszereződtek a lakásárak, eltolódott a kínálat és a kereslet közötti egyensúly, ezért nem ajánlott most vásárolni.

A2010 és 2017 közötti időszakra készített átfogó ingatlanpiaci felmérést az Európai Unió statisztikai hivatala ( Eurostat), a héten nyilvánosságra hozott eredmények pedig számos meglepő adatot tartalmaznak. Mint kiderült, az Európai Unió 28 tagországa közül Romániában élnek a legtöbben saját tulajdonú lakásban (96%).

Mi számít saját lakásnak?

Bár a saját lakásban élők száma mindenhol meghaladta a bért fizetőkét, az arányok nagyon eltérőek az Unió tagállamaiban. A saját lakásban élők száma a 96 százalékos listavezető Romániától az 51,7 százalékos Németországig változik, az uniós átlag egyébként 69,2 százalék. Ezzel párhuzamosan a bérlők száma Romániában a legalacsonyabb (4%), illetve Németországban a legmagasabb (48,3), az uniós átlag pedig 30,8 százalék. A kutatásban az ingatlanárak alakulását is vizsgálták: az Unióban átlagosan 11 százalékkal emelkedtek az árak 2010 és 2017 között. A legnagyobb drágulást Észtországban és Svédországban jegyezték, de a jelenség Romániában sem ismeretlen. A hazai ingatlanok ára 2010-ben még jóval az Uniós átlag alatt helyezkedett el, tavaly azonban már átlépte azt. Ez számokban azt jelenti, hogy miközben 2010-ben az Uni- óban a lakásárak átlagosan 1,3 százalékkal növekedtek a korábbi évhez képest, Romániában 7,5 százalékkal csökkent az értékük. Tavaly viszont az uniós 4,4 százalékos növekedéssel szemben nálunk 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára. Az uniós átlagot egyébként némileg 2015-ben léptük át, 2016 óta pedig már hangsúlyosabban is emelkedni kezdtek a lakásárak az országban. A felmérésben fellelhető adatokat Szabó Lehel, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi Well ingatlanügynökségek vezetője is megerősítette. Szerinte a saját lakásban élők száma azért lehet ennyire magas az országban, mert a felmérésekben saját lakásnak tekintik azt is, amely kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt. „Bár utóbbiakat is saját tulajdonú otthonként számolják bele a statisztikába, valójában a hitel kifizetéséig még nem számítanak annak, főként úgy, hogy sokan időközben belebuknak, nem tudják fizetni a részleteket. Ennek ellenére valós adat, hogy nagyon sokan laknak saját lakásban Romániában, hiszen még mindig a kommunizmus idejéből származó szemlélet szerint élnek az emberek, hogy az önmegvalósítás egyik feltétele a saját otthon. A neveltetés miatt a fiatalok fő életcélja most is az, hogy minél hamarabb ingatlantulajdonosok legyenek, csak ezért dolgoznak, a fejlettebb országokban azonban ez már régóta nem így van” – emelte ki.

Elkeserítő példák

Az ingatlanárak alakulásával kapcsolatosan Szabó Lehel elmondta, országos szinten és Székelyföldön egyaránt kijelenthető, hogy az elmúlt két és fél évben legkevesebb ötvenszázalékos növekedés volt tapasztalható, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson pedig arányaiban egyforma mértékben nőttek az árak. „Amikor Csíkszeredában két és fél évvel ezelőtt egy Temesvári sugárúti, első osztályú, kétszobás lakást 19 ezer euróért értékesítettünk, már sikerélményünk volt, most azonban egy hasonló ingatlan ára 45-50 ezer euró között mozog” – mond- ta. Egy egyszobás lakás a hargitai megyeszékhelyen korábban 8-9 ezer euróba került, jelenleg pedig 23-28 ezer euró között mozog az ára. A szakember szerint a székelyudvarhelyi piac szinte ugyanolyan, mint a csíkszeredai, legfeljebb 1000-2000 eurós a különbség. „Udvarhelyen valamiért mindig is magasabbak voltak az árak egy kevéssel a megyeszékhelyhez képest, ott egy kétszobás lakás korábban 20-21 ezer euró körül mozgott, most ott is 45-50 ezerre emelkedett. Gyergyószentmiklóson az árak természetesen alacsonyabbak, de arányaiban ott is jelentős növekedés tapasztalható: míg régebben legfeljebb 10 ezer euróba került egy kétszobás lakás, most már 15-20 ezer euró között lehet csak megvásárolni. A gyergyói piac egyébként fellendülőben van, az ottani vásárlások száma gyakran meghaladja a Csíkszeredában értékesített lakásokét” – sorolta Szabó.

Messze még a vége

Hozzátette, mivel a bankok hitelnyújtási hajlandósága kiemelten fontos tényező az ingatlanpiacon, elsősorban ettől függ az ingatlanok árának alakulása is. „A válság idején nemigen adtak hitelt a bankok, ez azonban most teljesen átfordult abba, hogy szinte mindenki hozzájuthat. Ezáltal sokkal több készpénzt áramoltattak be a piacra, és megnőtt a vásárlóerő, ezzel együtt pedig a kereslet is, így a kínálat folyamatosan csökkent, az árak pedig növekedni kezdtek. Szerencsére az ingatlanpiac kiszámítható, mivel 1930 óta hétéves ciklusokban működik: hét évig áremelkedés tapasztalható, utána pedig hét évig árcsökkenés. Ez azt jelenti, hogy a mostani emelkedési ciklus körülbelül 2021-2022ben fog összeomlani. Ezt szintén a bankok okozzák majd, mert megszüntetik a készpénzbeáramlást, és ismét nehezen fognak hitelt adni. A tapasztalataimra alapozva azt tudom tanácsolni azoknak, akik ingatlanbefektetésben gondolkodnak, hogy most van az az időszak, amikor el kell adni a lakásokat. Pontosan az ellenkezőjét kell tenni, mint amit a tömeg csinál, hiszen most mindenki lakást akar vásárolni, szinte bármilyen áron. Akiknek megvan a pénzük egy lakásra, inkább várjanak, és semmiképp se most vásároljanak, azoknak azonban, akik más lehetőség híján hitel segítségével szeretnének lakást vásárolni, muszáj most lépniük a kedvezőtlen körülmények ellenére is, hiszen a piac összeomlása után nem fognak hitelt kapni” – foglalta össze röviden az ingatlanpiac működési elvét Szabó.

Még mindig a kommunizmus idejéből származó szemlélet szerint élnek az emberek, hogy az önmegvalósítás egyik feltétele a saját otthon

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.