Jlődés helyett folyamatos hanyatlás

Ó jelentés készült a román közoktatási rendszerről

Gyergyói Hírlap - - AKTUÁLIS -

evesebb a beistanuló, magas aelhagyási átlag, es a hozzáférés áshoz mint alaphoz, illetve ellennnak a szakiskoések és a munac valós szükközött – így jelromán tanügyi rt az Orszátisztikai Hivatal ul Naţional de că – INS) által kitt friss jelentés. ágos jelentésben k pontos képet Hargita megyei tási rendszer álól is.

evărul országos napiz INS jelentésében foghivatalos statisztikai ámaszkodva kijelenti, 6-os időszakban Romásainak létszáma folyasökkent: míg 2010-ben iskolást és egyetemi artottak nyilván, a 2016név kezdetekor 3,6 milkozott a számuk. A legsökkenés a felsőoktatányeknél figyelhető meg: 7-es tanévben 39 százaesebb egyetemi hallgaek a 2010-2011-es szez képest. A jelentés főatív természetes szapoaz a születések számáaesését, illetve a nagyivándorlást sorolja az t.

gyei állapotok

ett időszak alatt a Hari közoktatási rendszernégyezer tanuló „tűnt 010-ben 55 197 beiskorek (óvodás és iskolás, egyetemi hallgatókat) a tanévet, addig 2016 dössze 51 549 – tudtuk elügyelőség vonatkozó éből. Ebből az is kidea vizsgált időszak alatt bb érezhető az összeultán) osztályok állonövekedése a megyé elemi oktatásban, az általános tagozatokban is jelen vannak. Az iskolások számának évenkénti csökkenése pedig osztály- és tagozatmegszűnésekhez, de akár iskolák bezárásához is vezethet a kisebb településeken. Példa ezekre, hogy az olyan kisebb falvak tanintézeteiben, ahol kevés a gyerek, a szülők inkább elviszik más iskolákba tanulni a gyerekeiket.

Iskolaelhagyás számokban

A nagymértékű iskolai létszámcsökkenéshez hozzájárul az egyre nagyobb méreteket öltő iskolaelhagyás is. A statisztikai hivatal jelentése szerint 2016-ban 18,5 százalékra volt tehető a korai iskolaelhagyás aránya, amely a női lakosság körében volt a leghangsúlyosabb. Az Adevărul országos napilap egy korábbi beszámolója szerint az iskolaelhagyás aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt Romániában: az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) Romániára vonatkozó adataira támaszkodva a 2015-2016-os tanévben 391 ezer tanuló távozott a közoktatási rendszerből, amely 91 ezerrel több, mint a 2013-2014es tanévben. Hargita megyei viszonylatban a 2016-2017-es tanév során több száz fiatal morzsolódott le a közoktatási rendszerből – tudtuk meg a tanfelügyelőség ösz

Kik hagyják ott az iskolát?

Az iskolaelhagyás témájáról már többször is cikkeztünk Hargita megyére vonatkozóan, a fontosabb következtetések pedig a következők ezzel kapcsolatban: az iskolaelhagyás az esetek döntő többségében a hátrányos helyzetben élő családok gyerekeit, illetve a roma fiatalokat érinti. A legnagyobb lemorzsolódás mindig nyolcadik osztály végén következik be, de ezeknél fiatalabb tanulókkal is kell számolni. Például vannak olyan gyerekek, akiket már nagyon fiatalon dolgozni küldenek szüleik, legtöbb esetben pásztorkodni, így kimaradnak az iskolából. Azonban ezek a fiatalok sok esetben nem véglegesen hagyják ott a közoktatási rendszert, többen néhány évnyi szünet után visszatérnek. Az INS jelentése szerint a nagymértékű iskolaelhagyás bizonyítja a romániai közoktatási rendszer sérülékenységét.

Rossz döntések

A statisztikai hivatal jelen az elmúlt két évtizedben hozott törvénymódosítások Romániában nem befolyásolták pozitívan a tanügyi rendszer minőségét. Jó példa erre a 2009-ben történt, az akkori szakiskolai oktatás felszámolása, amely akkor sok nyolcadik osztályos tanulót fosztott meg a továbbtanulás lehetőségétől, abban az időszakban ugyanis minden diákot középiskolai osztályokba kényszerítettek volna a szaktárca illetékesei. A hagyományos szakmunkásképzés csak három év múlva, 2012-ben indult újra Romániában. Daniel Funeriu korábbi oktatási miniszter egy korábbi nyilatkozatában úgy vélte: sokat ártottak az országnak mindazok, akik megszüntették a szakoktatást, ennek pedig egyetlen célja lehetett – hallgatókkal feltölteni a középszerű egyetemeket, amelyek számára a diákok egyszerűen jól fizető kliensek.

Ugyan a szakiskolai képzés újraindult Romániában 2012-ben, azonban az Országos Statisztikai Intézet jelentése szerint azóta semsikerült orvosolni a prob a képzési kínálat, illetve a munkaerőpiac valós szükségletei között. A jelentés úgy fogalmaz, hogy míg egyes szakterületeken túlzsúfolt a képzési kínálat, máshol igencsak elhanyagolt.

Érettségi eredmények

A jelentés a középiskolás diákok érettségi eredményeit is vizsgálja évekre lebontva, amiből kiderül, hogy míg a 2001-2008 közötti időszakban a sikeresen érettségizők aránya magas volt, az azt követő években hirtelen csökkenés következett be. A statisztikai adatok szerint országos szinten – a kamerák felszerelésének évében – 2011-től kezdett számottevően csökkenni az érettségin való átmenési arány. Példának okáért, amíg 2007-ben az ország végzőseinek 82 százaléka írt átmenő minősítést a vizsgákon, addigra 2011-ben már csak 46 százalékuk örülhetett. 2012-ben pedig még kevesebben, a diákok mindössze 44 százaléka ment át. Az azt követő években javultak az eredmények, tavalyelőtt 66,7, tavaly pedig már 71,4 százalékos volt az országos átmenési arány az érettségin. Az elmúlt években tapasztalható rossz érettségi eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy jóval kevesebb hallgató felvételizzen az egyetemekre.

Az elmúlt két évtizedben hozott törvénymódosítások Romániában nem befolyásolták pozitívan a tanügyi rendszer minőségét

FOTÓ: BARABÁS ÁKOS

Hiába egyre felszereltebbek a tanintézetek, a tanulók száma évek óta drasztikusan csökken

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.