Unyadi Mátyás királlyá választása

Ás király uralkodása (1.)

Gyergyói Hírlap - - ÁLIS -

di Mátyás, Hunyadi János második fiaként bruár 23-án született Kolozsváron. Apja neveltetésben részesítette. Már kisgyernt megtanult írni, olvasni, és a kortársi viszékezések szerint olyan jól tudott latinul, zalmas tárgyalásokon fiatal ifjúként száetben tolmácsolt édesapjának. Nevelője a áló műveltségű tudósa, Vitéz János nagyváspök volt.

ú Mátyás, Hunyadi Jámellett a törökök elleni ban ismerkedett meg a és a diplomácia tudoA kor szokásai szerint elést kapott, s 1454-ben lovaggá. 1455-ben a tis ifjú már vőlegény volt. nis megegyezett politiával, Cillei Ulrikkal abgyermekeiket összeháA szokásnak megfelelőCillei Erzsébet, leendő ádjához költözött, mert or Mátyás a királyi udült kamarásnak. n jelent meg egy északmes, Jacopo da Porzia úri ifjak neveléséről „A k nemes nevelése” címn a könyvben található t, miszerint Mátyás kiaképe lehet minden iták, mert a korszerű világi övetkező eszményeinek ítője: élvezni és értéa művészeti alkotások ért a tudományokhoz, aktikus haszon kedvém a szellemi gyönyörűtfogója, ösztönzője a tuíróknak, költőknek és nek; ismeri a Bibliát és ősebb egyházatyák műa táncot, a párviadalt, a , a sportot; edzett katovezér; élvezni tudja a járáti együttlétet, a társaa természet változatos

csodálatos, hogy ez egymagában minden ását mindig kedvező t jegyében vitte végd törökkel is oly sokcba bocsátkozott, és yőzelemmel tért viszdelmekből, olyannyira, valaki ezek sorát meg ni, bizony tetteinek haötetét tölthetné meg, a megörökítés során nak, a történetírók fek tömör és elegáns stígy pedig Titus Livius ékes modorára lenne – olvasható a műben.

asztás

zló halálhírére az orok 1458. január elejére sztó országgyűlést hir hek példáját emlegették. A cseh királyválasztás ugyanis a magyar uralkodóválasztást is befolyásolta. Rövidesen Hunyadi Mátyás nevétől volt hangos a közhangulat, s félelmetesen megerősödött a Hunyadi párt. Vitéz János váradi püspök Szilágyi Mihály nevében Prágába utazott Mátyás hazahozására, aki akkor a prágai fogságban sínylődött. 1458. januárjában a két liga megegyezett: Garai László nádor ígéretet tett Mátyás királlyá választására, Szilágyi Erzsébet, Mátyás anyja és Vitéz János váradi püspök pedig megígérték, hogy nem állnak bosszút Hunyadi László kivégeztetéséért. A Szilágyi család tagjai – Erzsébet és Mihály – egyezséget kötöttek Szegeden a nádorral, Garai Lászlóval, aki szintén ott volt Hunyadi László halálos ítéletének kimondói között. Az egyezség szerint, a nádor leányát Mátyáshoz adták volna feleségül, hogy így elejét vehessék bármilyen bosszúnak. A megegyezésre azért is volt szükség, mert 1458. januárjában öszszeült a királyválasztó országgyűlés. Szilágyi Mihály Szegedről tizenötezer fegyveressel Pest- re indult a királyválasztó országgyűlésre. A nemesség - melynek zöme a Hunyadi család, Szilágyi Mihály híveiből került ki - fegyveresen gyűlt össze, hogy mindenki láthassa, milyen erő áll Mátyás mögött.

Hunyadi Mátyás nagybátyja, a következőképpen szólt a vár felé igyekvő tömeghez:

„Nem azért jöttem fegyvereseimmel, hogy erőszakot alkalmazzak, hanem hogy a szabad választást biztosítsam! Emlékezzetek, urak, Hunyadi János nagy érdemeire! Most van alkal ő emlékezetét! Ne engedjétek, hogy ne magyar fejre kerüljön ezentúl a korona! Én pedig az ifjú Mátyás és édesanyja nevében akár okiratban vállalom, hogy a leendő király a Hunyadiak volt ellenségein bosszút nem áll!”

Szilágyi Mihály a budai várban tanácskozó főurak és főpapok előtt is vállalta a házassági szerződést, s megígérte, hogy unokaöccse haláláért nem áll bosszút sem a Hunyadi párt, sem maga Mátyás. E szavak eldöntötték a választást. Másnap a Rákos mezején táborozó, s a szokatlan hidegtől sokat szenvedő köznemesség seregesen vonult a Duna jegére, a vár alá, hogy a maga részéről is királlyá kiáltsa ki Mátyást. Egy kortárs a következő szavakkal mutatta be az 1458. január 15i budai eseményt:

„Elébe mentek a főpapok, főurak, nemesek és a város bírája az egész tanáccsal, valamint az összes papi testület ünnepi pompával (...) Kiáradt az egész nép is, hogy nagy ujjongással és hangos kiáltozással fogadja a várva-várt új királyt. Még a zsidók is elébe igyekeztek!”

A kortárs Thuróczy János krónikájában így örökítette meg az

„ Még folyik az ünnepélyes választás, még el sem jutott a néphez a híre, és a pesti templomokban máris ünnepi éneklésbe kezdenek, hálaénekeket zengenek Istennek az annyira óhajtott választásért. Mikor pedig a választás a köznép tudomására jutott, az egész magyar nép ujjongott örömében, örvendezett a templomok mindenütt megszólaló harangjai zúgásának.”

Így választották meg 1458. január 24-én Hunyadi Mátyást, Magyarország királyává. Az országgyűlés az alig tizenhat esztendős király mellé nagybátyját, Szilágyi Mihályt tette meg kormányzónak.

Mátyás uralkodásának kezdete

Hunyadi Mátyást a hollós családi címeréről Corvinnak nevezték. Az ifjú király hamarosan bebizonyította: nemcsak apja érdemei, hanem saját képességei is méltóvá teszik a koronára. Megkoronázni csak 1464-ben lehetett, amikor III. Ferdinánd német-római császár visszaszolgáltatta a Szent Koronát. A Szent Koronát ugyanis még 1440 ben tására egyik udvarhölgye Visegrádról ellopta, majd a kisded V. László megkoronázását követően kivitte az országból.

Már uralkodásának első hónapjaiban senkinek sem lehettek kétségei afelől, hogy erélyes embert választottak Magyarország trónjára, aki nem hagy idegen érdekeket érvényesíteni. Bár reneszánsz uralkodónak tekinthetjük, mégis távol állt tőle a korabeli olaszos álnokság. Tevékenységét a magyar nemes lovagi szelleme, és a népies hazafiság hatotta át. Területi autonómiát biztosított az erős összetartozási tudattal rendelkező székelyeknek, szászoknak, a kunoknak és a jászoknak. Szuggesztív egyénisége nem igen tűrt ellenvéleményt. Rendiségen alapuló, de abszolút monarchiát akart megvalósítani. Uralni akarta Kelet-Közép-Európát abban a reményben, hogy annak haderejét a törökök ellen fordíthatja. Elgondolásának a szolgálatába áhította az új, a hozzá hű arisztokrácia réteget, a tőlük mégis függetlenített hivatali jellegű kormányzatot. Létrehozta Európa első állandó hadseregét, a híres Fekete sereget.

Az ifjú király hamarosan bebizonyította: nemcsak apja érdemei, hanem saját képességei is méltóvá teszik a koronára.

Hunyadi Mátyás: fametszet Thuróczy János krónikájában (1488)

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.