Ficóék sorsára juthat valaha Orbán Viktor?
A magyar jogrend szélesebb körben védi a képviselőket, mint a szlovák A magyar képviselőket jobban védi a jog: már az ellenük folyó eljárás elindításához is parlamenti kétharmad kell, míg Szlovákiában csak a letartóztatáshoz kell a parlament hozzájárulása
Robert Kaliňák egykori belügyminiszter előzetes letartóztatásba került, Robert Fico korábbi kormányfő ellen pedig eljárás indult, és csak hajszálon múlott, hogy nem követte volt belügyminiszterét a rács mögé.
A térségben először a magyar kormány reagált a Fico és Kaliňák elleni eljárásokra, és Szijjártó Péter külügyminiszter „szokatlan belpolitikai események”-ként hivatkozott az ügyre. „Mi, itt Magyarországon figyelemmel követjük a Szlovákiában jelenleg zajló szokatlan belpolitikai eseményeket. A hírek szerint az ellenzék vezetőjét börtönbe akarják küldeni, ezért most indokolt a szokásosnál is nagyobb és szorosabb figyelem” – közölte Szijjártó.
Magyarországon még nem fordult elő, hogy ilyen magas rangú politikusok ellen induljon bűnvádi eljárás, illetve hogy előzetes letartóztatásba kerüljenek. A Napunk annak járt utána, lehetséges-e, hogy hasonló eset előforduljon Magyarországon, vagyis hogy hatalmi visszaélések vagy bűnszervezet működtetése ügyében folyó nyomozások akár a korábbi miniszterelnök szintjéig jussanak.
Cikkünkből kiderül, hogy Magyarországon elsősorban azért lehetne nehezebb az elszámoltatás, mint Szlovákiában, mert
- szélesebb a képviselők mentelmi joga,
- a mentelmi jog felfüggesztéséhez kétharmados parlamenti többség kell,
- Polt Péter legfőbb ügyész pozíciója még Maroš Žilinkáénál is stabilabb,
- és többek szerint közmegegyezés van a politikai elitek között arról, hogy bizonyos szint felett békén hagyják egymást.
Vannak, akik mégis azt gondolják, nem kizárt, hogy Orbánék egyszer hasonló helyzetben találják magukat, mint ahol most Ficóék vannak.[lock]
HÁROM FIDESZES ELLEN INDULT ELJÁRÁS
Az előző választási ciklusban három esetben indult büntető eljárás aktív képviselők ellen, mindhárman a Fidesz
soraiból kerültek ki. Simonka György országgyűlési képviselő ellen bűnszervezetben elkövetett károkozás miatt indítottak eljárást, Boldog István országgyűlési képviselőt hivatali vesztegetés bűntette elkövetésével vádolják, ahogy Völner Pál igazságügyi államtitkárt is.
Mindhármuk mentelmi jogát felfüggesztették, de mivel letartóztatásba nem kerültek, tovább folytatták képviselői munkájukat. Szavazataikkal biztosították a Fidesznek a kétharmadot, amire szükség volt például Novák Katalin köztársasági elnökké választásához.
Simonkát annak ellenére sem tartóztatták le, hogy a vádirat szerint meg akart vesztegetni tanúkat, hogy mellette tanúskodjanak.
MAGYARORSZÁGON SZÉLESEBB A MENTELMI JOG
Miben különbözik a politikusok elleni eljárás Szlovákiában és Magyarországon? A magyar jogrend vonatkozó szabályaiban Diós Erzsébet nyugalmazott büntetőbíró, a Budapest Környéki Törvényszék nyugalmazott tanácselnöke segített eligazodnunk.
A mentelmi jognak két formája van, az egyik a felelősségmentesség, amely a képviselő szólásszabadságának biztosítása: képviselői feladataival összefüggésben tett kijelentéseiért, szavazásáért nem vonható felelősségre. Ez a jog tulajdonképpen egyezik a két országban.
A másik már bonyolultabb: a sérthetetlenség azt jelenti, milyen feltételek mellett indítható eljárás a képviselő ellen. Ez a mentelmi jog Magyarországon szélesebb, mint Szlovákiában, ahol 2012-ben nagyrészt felszámolták a sérthetetlenséget.
Magyarországon még mindig csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható és folytatható büntető eljárás egy parlamenti képviselő ellen, ugyanez vonatkozik az őrizetbe vételre és az előzetes letartóztatásra is.
BUDAPESTEN KÉTHARMAD KELLENE
Szlovákiában ma már csak az előzetes letartóztatás esetében van szükség a parlament hozzájárulására, ezért indíthatott a rendőrség eljárást Fico ellen.
A parlamentre csak ahhoz volt szükség, hogy Ficót letartóztatásba helyezhessék. Ez Magyarországon is hasonlóan zajlana, a magyar jogrend alapján a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, míg a vádemelés után, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszthet elő a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt.
Ahogy Robert Fico esetében láttuk, Szlovákiában is a főügyész kezében van az ilyen jellegű indítvány.
Mindkét országban először a mentelmi bizottság vizsgálja meg az ügyet, ám ennek határozata nem kötelező erejű a parlament számára.
Fontos különbség viszont, hogy míg a pozsonyi parlamentben a jelenlévő képviselők egyszerű többségének hozzájárulása elég a letartóztatáshoz, Budapesten már a mentelmi jog felfüggesztéséhez kétharmados többség szükségeltetik.
A magyar képviselőket tehát jobban védi a jog: már az ellenük folyó eljárás elindításához is parlamenti kétharmad kell, míg Szlovákiában csak a letartóztatáshoz kell a parlament hozzájárulása, és ott is elég az egyszerű többség.
KISEBB HALAK MÁR HOROGRA KERÜLTEK
A magyar parlamentarizmus történetében eddig kétszer fordult elő, hogy aktív képviselőt előzetes letartóztatásba helyeztek, mindkét esetre az első Orbán-kormány idején került sor. Székely Zoltán kisgazda országgyűlési képviselőt 2000. október 12én a nyomozók tetten érték, amikor a Gellért Szálló parkolójában húsz millió forint vesztegetési pénzt vett át egy vállalkozótól. Kétszer is felfüggesztették a mentelmi jogát, a második alkalommal pedig a letartóztatását is kérte a legfőbb ügyész. Székelyt végül mandátumának megszűnése után, 2002 decemberében ítélték el hat év fogházra és 9 millió forint pénzbüntetésre. A jogerős ítéletig letartóztatásban maradt.
Szabadi Géza független képviselő (korábban Torgyán József helyettes államtitkára)
volt a másik, akinek korlátozták a személyes szabadságát a hatóságok: 2001 júniusa és októbere között tartották letartóztatásban, majd házi őrizetbe került. Vele szemben hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyt eljárás, amelynek a végén a bíróságok jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
NAGYJÁBÓL MINDEN POLT PÉTEREN MÚLIK
Mi kellene ahhoz, hogy húsz év után ismét keményebben lépjenek fel a hatóságok a politikusokkal szemben Magyarországon? Fleck Zoltán jogász, az ELTE Jog – és Államtudományi Tanszékének vezetője, aki az ellenzék közjogi programját író munkacsoport vezetője volt a választások előtt, a Napunknak elmondta, szerinte nem minden a jogszabályokon múlik. „A magyar rendszer természete olyan, hogy a kormányzati tényezők által elkövetett korrupciós és gazdasági bűncselekmények feltárását nem annyira a jogszabályok, mint inkább az intézmények személyi körülményei akadályozzák” – véli Fleck
Mit jelent ez? Folynak nyomozások, készülnek akták, ám elmaradnak a vádemelések. Fleck Zoltán szerint mindez leginkább Polt Péter legfőbb ügyész megingathatatlan pozíciója miatt van így. „Ő minden politikai szereplők által elkövetett bűncselekményt a politikai hovatartozás alapján ítél meg.”
A LEGFŐBB ÜGYÉSZ ELLENSZERE
A posztszovjet államok régi hagyománya, hogy a legfőbb ügyész politikai figura és a közjogi rendszer kulcsszereplője, teszi hozzá Fleck. Szerinte mégis lenne némi esély változásra akkor is, ha Polt hivatalban maradna (ami egyébként 2028ig várható). A súlyos korrupciós ügyek esetében létre lehetne hozni egy alternatív metódust, amely legalább nyilvánosságra hozná az információkat a bűncselekményekről úgy, hogy az a nyomozást ne veszélyeztesse, illetve csatlakozni lehetne az Európai Ügyészséghez. „Néhány büntető eljárási szabály megváltoztatásával rá lehetett volna kényszeríteni a legfőbb ügyészt, hogy vádat emeljen” – mondja Fleck, az elmaradt kormányváltás esetére célozva.
JÖNNE A RENDŐRSÉGI HÁBORÚ?
A szlovákiai elszámoltatási folyamat, vagy ahogy itt nevezik, a „megtisztulás”, egy, a rendőrségen belüli „háborút” is magával hozott az előző rezsimhez hű rendőrök és az előző rezsim tisztségviselői elleni eljárásokat megindító nyomozók között.
Fleck Zoltán úgy látja, Magyarországon sem sikerült a rendszerváltás óta depolitizálni a rendőrséget, és a kormányzatok politikai alapon váltják le és nevezik ki a középvezetőket egészen a megyei rendőrkapitányokig. Fleck szerint ugyanakkor a rendőrségen és az ügyészségen is vannak tisztességes szakemberek, akik elkeseredetten tapasztalják, hogy a nyomozásaiknak nincs eredménye, mert felülről utasítják őket, hogy álljanak le. „Nem a politikai oldalak harcolnak egymással ezekben a szervezetekben, hanem a szakmai logika a politikai logikával” – véli a jogász.
GYURCSÁNYÉKAT SEM SZÁMOLTATTÁK EL
Magyarországon 2010ben volt legutóbb kormányváltás, ám azt sem követte a korábbi kormányok tisztségviselőinek komolyabb felelősségre vonása. Fleck szerint ennek két oka van.
Az egyik, hogy a kampányokban az ellenzék eltúlozza a kormánnyal szembeni korrupciós vádakat, ami alól a szakember mindjárt említ is egy kivételt: az elmúlt tizenkét évből konkrét nyomozati anyagok vannak a korrupciós ügyekről, és az európai és más külföldi szervek is jelezték, hol vannak a problémák.
A másik ok Fleck szerint még súlyosabb. „A politikai oldalak között van egy megegyezés arról, hogy egymás igazán fontos eseteit nem bántjuk.” A 90es évek óta kialakult egy közmegegyezés, hogy a pártokat csak a szürke zónában lehet finanszírozni, teszi hozzá a jogász. „Ez egy hamis feltételezés természetesen, de a szabályokat így alakították.”
MI LETT VOLNA, HA
Fleck Zoltán szerint ha megtörtént volna a kormányváltás, Magyarországon is bekövetkezett volna az, ami most Szlovákiában zajlik. „A magyar rendszer maffiaállamként működik, gazdasági bűncselekmények hálózzák be, amit az uniós intézményrendszer is lát, és adatok támasztják alá. Az autoriter rendszer összeomlását aligha úszná meg a politikai vezető réteg büntető eljárások nélkül.”
HADHÁZY: A SZLOVÁK PÉLDA BIZTATÓ
Hadházy Ákos ellenzéki képviselő szerint, aki kormányváltás esetén korrupcióellenes hivatalt vezethetett volna, a Ficóéhoz hasonló ügyek Magyarországon is léteznek, csak épp azt nem tudni, mikor lesz jogi következményük. Jelenleg ugyanis szerinte az ügyészség a kormánypárt befolyása alatt áll.
„A szlovák példa nagyon biztató. Magyarországon sokan elhagyják a rendőrséget, mert a politika megkötik a kezüket, de még mindig maradtak, akik hivatásuknak tekintik a bűnüldözést, és a szlovák példa is biztató jel számukra” – állítja Hadházy.
Hadházy is úgy gondolja ugyanakkor, a 2010 után elmaradt elszámoltatás oka leginkább az lehetett, hogy azokat, akik ellen korrupciós vádak éltek, „valamilyen okból” futni hagyták.