Politikai eszközként működik az árstop
A néhány kiválasztott élelmiszer árának befagyasztását valószínűleg más termékek drágításával kompenzálják a boltok, a kis benzinkutak azonban a túlélésért küzdenek, és kártérítésért perlik a kormányt Teljesen bizonytalan, hogy meddig tart majd a szomszé
Április 27-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány az üzemanyag és a kiválasztott élelmiszerek esetében is július elsejéig meghosszabbítja az árstopot. Az üzemanyag árát még november 15-én maximalizálták Magyarországon 480 forintban (ez a cikkünk írásakor 1,27 euró), majd hosszabbították meg az intézkedést februárban újabb három hónapra, ez járt volna le május 15-én; a hét kiválasztott élelmiszer árának befagyasztása pedig május elsejéig tartott volna.
A hatósági árazással a kormány az egyre nagyobb inflációra reagált, amit 2021-ben és 2022 elején még elsősorban a koronavírus-járvány okozott, február vége óta azonban már inkább az ukrajnai háború gazdasági hatása.
Cikkünkből többek között kiderül, hogy
- az árstop mérsékelheti-e az inflációt,
- hogyan reagáltak az árstopra az élelmiszerboltok,
- milyen hatása volt az árstopnak a kis benzinkutakra, különösen a szlovák határ közelében,
- miért tartják az üzemanyagárstopot alkotmányellenesnek a kis benzinkutak,
- miért népszerű mégis az intézkedés az emberek között, - és milyen kihívással szembesül majd a kormány, amikor visszatér a piaci árakhoz. Hogy valóban volt-e hatása az inflációra az árstopnak, arról megoszlanak a vélemények. A kormányt támogatók szerint egyértelműen volt.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója azt nyilatkozta még januárban a Világgazdaság napilapnak, hogy az üzemanyag árának befagyasztása és a rezsicsökkentés (ez a lakossági energiaárak évek óta tartó befagyasztása) 1-1,5 százalékponttal, az élelmiszerárstop pedig további 0,5-1 százalékponttal szorítja le az inflációt, vagyis a kormány antiinflációs intézkedései összesen akár 2-2,5 százalékponttal mérsékelhetik az árak növekedését.
A kormány kritikusai, köztük gazdasági szakemberek szerint azonban az élelmiszerárstopnak önmagában jóformán semmi hatása nincs az inflációra.
Más lett drágább a rögzített árú termékek helyett
A márciusi adatok alapján azt tudjuk, hogy az élelmiszer termékcsoport jóval az átlagos infláció fölött drágult – mondja a Napunknak Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. (Márciusban 8,5 százalék volt az infláció, az élelmiszerek ára azonban 13 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – a szerk.)
Bár adatokat nem látott erről, Bod Péter Ákos úgy gondolja, és erről anekdotaszerű történeteket is hallott szakmai körökben, hogy valószínű: a sarki fűszerestől a nagy élelmiszerláncokig a kereskedők úgy alakítják az árpolitikájukat, hogy kompenzálják a kiválasztott termékeken elszenvedett veszteségüket. „Átpakolják a sajtra vagy a csomagolt kávéra, a vevő meg általában mérges, de hát tudja, hogy infláció van” – fogalmaz a közgazdász, hangsúlyozva, hogy ez releváns adatok híján csak hipotézis.
Ha valami olcsó, azt hamar elkapkodják; az élelmiszerárstop egyik hatása is pont ez volt. Ráadásul nemcsak a vásárlók vettek többet a rögzített árú termékekből, hanem a kisboltok is rájöttek, hogy jobban járnak, ha nem a nagykereskedőtől veszik a terméket, hogy aztán olcsóbban kelljen eladniuk, hanem ők is megveszik a hatósági áron más boltokban. Ennek az lett az eredménye, hogy sok helyen mennyiségi korlátozást vezettek be a boltok a hatósági áras termékekre.
FELPÖRGÖTT A TANKOLÓTURIZMUS
Az élelmiszerboltoknál jóval nehezebb helyzetben vannak a benzinkutak, különösen azok, amelyek kis családi vállalkozásként működnek. Ahogy az élelmiszerek esetében is, a benzinárstoppal a kormány azt is előírta, hogy a kutak nem tehetik meg, hogy nem forgalmazzák a hatósági áras termékeket, gyakorlatilag kötelező veszteségesen üzemelniük vagy bezárhatnak. Ráadásul náluk az árstop a legfőbb bevételi forrást jelentő termékeket érinti, az emiatt elszenvedett veszteséget nem tudják azzal kompenzálni, hogy más termékek árát felemelik.
Különösen nagy nyomás alá kerültek a benzinárstop miatt a szlovák–magyar határhoz közeli benzinkutak.
A gyenge forintárfolyam miatt évek óta rengetegen járnak át tankolni és bevásárolni a szlovákiai magyarok és a szlovákok is Magyarországra. A benzinárstop csak fokozza a tankolóturizmust: a határhoz közeli benzinkutasok arról panaszkodnak, hogy rendszeresen konfliktusba keverednek a hozzájuk tömegesen járó szlovákiai autósokkal, mert azok nem akarják elfogadni, hogy csak meghatározott mennyiségű üzemanyagot tankolhatnak.
A benzinkutasok ugyanis nem tudják a nagyon kedvező ár miatti kereslethez igazítani a kínálatot: azzal próbálják visszafogni az olcsó üzemanyagot nagyobb mennyiségben megvásárolni akarókat, hogy mennyiségi korlátot vezettek be: sok helyen a hatósági áras üzemanyagból csak 10 vagy 20 litert engednek tankolni.
Az üzemanyagárstop olyannyira nehéz helyzetbe hozta a benzinkutakat, hogy a kormány is kénytelen volt beavatkozni: a választás előtt rendeletet hozott arról, hogy literenként 20 forinttal (kb. 5 eurocenttel) támogatja a kis benzinkutakat, elengedi négy alkalmazott járulékait, a kis kutak hitelmoratóriumot vehetnek igénybe (vagyis felfüggeszthetik a hiteltörlesztést) és csak a 3,5 tonna alatti járműveket kötelesek kiszolgálni. Bár a pályázat beadása meglehetősen körülményes, az öszszes jogosult benzinkút igényelte is a támogatást.
Mindezt megelőzően pedig az üzemanyag nagykereskedelmi árát is befagyasztotta a kormány, vagyis a kis kutaknak, ha keresni nem is tudnak rajta, nem kell drágábban venniük az üzemanyagot, mint amenynyiért eladják.
A KIS BENZINKUTAK STRASBOURGIG IS ELMENNEK
Azonban ez a támogatás sem jelent valódi segítséget a kutaknak: a literenkénti veszteségük sokkal nagyobb, mint hogy azt be lehessen takarni a 20 forintos támogatással. Sok családi vállalkozás nem is akarja elfogadni, hogy a kormány rájuk terheli az infláció elleni harc költségeit. Körülbelül 50 benzinkút ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, illetve az eljárást indítanak a magyar állammal szemben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál is.
Az üzemanyagárstop ugyanis sérti a tulajdonhoz való jogot és a vállalkozáshoz való jogot is – mondja a Napunknak Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász; ő képviseli a benzinkutakat az Alkotmánybíróság előtt és Strasbourgban is.
„A tulajdonhoz való jog része az úgynevezett jogos váromány. Ha valaki üzleti vállalkozást üzemeltet, legyen az benzinkút, fodrászszalon vagy ügyvédi iroda, akkor a racionalitás keretein belül neki jogos várománya van arra, hogy nyeresége legyen” – magyarázza az ügyvéd. Ez teljesen elakad, a kormány nem ad értékelhető segítséget a benzinkuta
soknak, aránytalan mértékben rájuk terheli az üzemanyagár emelkedése elleni harc költségeit, és ez már fél éve tart – mutat rá Karsai.
Az ügyvéd és maguk az érintettek is mindig hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi energiaválság egy világgazdasági folyamat, amiről itthon senki nem tehet, sem a kormány, sem az ellenzék, de a benzinkutasok sem. A problémát az okozza, hogy a kormány ennek a válságnak a kezelése során aránytalanul nagy terhet tesz a benzinkutasok vállára: minden egyes eladott literen 44 forintot (kb. 12 eurocentet) veszítenek a nullszaldóhoz képest.
A Karsai által képviselt cégek között vannak egyetlen kutat üzemeltető kis családi vállalkozások és több kutat üzemeltető nagyobb cégek is; az elmúlt fél évben már milliós és tízmillió forintos nagyságrendben (azaz párezertől akár több tízezer euróig) szenvedtek el veszteségeket, és a megszűnés határán egyensúlyoznak. Az állam azonban elnyújtja, illetve elmulasztja a segítséget, és az, hogy a kutaknak aránytalanul nagy terhet kell viselniük, alapvető jogot is sért. A benzinkutak ezen az alapon perlik az államot, és azt szeretné elérni, hogy kártérítést kapjanak az indokolatlanul elszenvedett kárukért.
POLITIKAILAG RACIONÁLIS
A magyarországi inflációellenes intézkedések mégis viszonylag népszerűek.
„Ha közgazdaságilag megkérdőjelezhető is, politikai szempontból racionális lépés volt az árstop a kormány részéről” – mondja a Napunknak Róna Dániel politológus, a 21 kutatóközpont igazgatója.
Róna úgy véli, az árstopnak a választási kampányban is volt hatása a szavazókra.
„Senki nem érezte, hogy ezzel a probléma végleg meg van oldva, de azt sokan érezték, hogy a kormány próbál segíteni, még ha az a segítség nem is nagy, és nem is anynyira tartható” – fogalmaz a politológus, aki szerint az ellenzék sem tudott alternatívát kínálni az infláció kezelésére. Az ellenzéki ötletek – az élelmiszer áfájának vagy az üzemanyag jövedéki adójának csökkentése – kimerültek néhány Facebook-posztban, míg az élelmiszerár – és az üzemanyagárstopot a média hetekig szajkózta – emlékeztet rá Róna.
A politológus szerint sok választó, különösen a bizonytalanok, az alacsonyabb iskolai végzettségű, kisebb jövedelemmel rendelkező választók értékelték, hogy a kormány igyekszik tenni valamit és ténylegesen tett is az árstoppal, még ha annak valós gazdasági hatása nincs is.
MEDDIG TART?
Az élelmiszerárstopot első, az üzemanyagárstopot viszont immár második alkalommal hosszabbította meg a kormány, ezúttal az ukrajnai háborút nevezve meg az intézkedés okaként. Teljesen bizonytalan, hogy meddig tart majd a szomszédban dúló háború, a hatósági árak azonban hosszú távon nem fenntarthatók.
A piaci árakhoz való visszatérés azonban problémás lehet: igaz, hogy az árstopnak az élelmiszerek esetében nincs hatása, attól függően, hogy ki menynyi mindent vásárol egy élelmiszerboltban, párszáz vagy akár párezer forintot is spórolhat vásárlásonként. Ha a kormány eltörli az árstopot, a kiválasztott termékek pedig épp jóval magasabbak, mint az október 15i állapot, aminél nem lehetnek drágábbak, az sokkszerű drágulást is jelenthet, ami elsősorban az alacsonyabb keresetűeket érintheti érzékenyen. Ugyanez igaz az üzemanyagárakra is: ha a piaci ár jóval magasabb lesz a rögzített 480 forintos literenkénti árnál, a piaci árhoz való visszatérés a vásárlók számára nagyon fájdalmas lehet majd.
A kormánynak tehát nemcsak azt kell kitalálnia, hogy mit kezdjen a lehetetlen helyzetbe került benzinkutakkal, amíg tart az árstop, hanem azt is, hogy hogyan térjen majd vissza a piaci árakhoz anélkül, hogy azt nagyobb felháborodás kísérje. Persze nagyon sok múlik azon, hogy július elsejéig befejeződik-e a háború Ukrajnában.