14 évvel él tovább az iskolázott magyar
Az OECD jelentése szerint Magyarországon nagyobb az eltérés az átlaghoz képest
MAGYARORSZÁG — Tizennégy évvel tovább élnek az egyetemet, főiskolát végzett magyarok, mint akik félbehagyták tanulmányaikat vagy egyáltalán nem tanultak tovább. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, közismertebb nevén az OECD jelentése tette ezt a súlyos megállapítást.
A kutatás szerint sokféle oka van a jelenségnek. Az iskolázottak jobban keresnek, így megengedhetik maguknak, hogy jobb körülmények között és egészségesebben éljenek. Többet költenek az egészségükre, fizetésükből jut szórakoztató sportolásra. Ha megbetegszenek, meg tudják fizetni a magánrendeléseket. Amúgy is jobb munkakörülmények között dolgoznak, ritkán fordul elő, hogy veszélyes munkát végeznének.
Másképp gondolkodnak, viselkednek a képzettebbek és ez is hozzájárul hosszabb életükhöz. Kerülik a kockázatokat, ha a testi épségükről van szó, kevesebb közöttük az elhízott, a dohányzó, illetve az alkoholista. Eljárnak szűrővizsgálatokra, vagy ha már betegek, például magas vérnyomással, diabétesszel küzdenek, sokkal inkább betartják az orvosi előírásokat, mint az iskolázatlanok – írja a jelentés.
A világon mindenütt érvényesek ezek az összefüggések, de Magyarországon sokkal nagyobb az eltérés a képzettek és képzetlenek életkilátásai között. Európában a férfiak átlagosan 8 évvel élnek rövidebb ideig, ha nem tanultak, nálunk 14 évvel rövidebb az iskolázatlanok élete. Az OECD becslése szerint egy 25 éves, diplomás férfinak még csaknem 54 éve van hátra, míg akinek nincs érettségije, csak 40.
Mindezt Bense Tamás háziorvos tapasztalatai is alátámasztják.
– Persze az egyetemi docens is kaphat infarktust, de a gyógyulási esélyük nagyobb, mint a kevésbé képzetteknek. Egy iskolázatlan nem biztos, hogy a szív környéki szorító érzésben felismeri a veszélyes betegséget, és ahelyett, hogy mentőt hívna, lepihenve várja a javulást – mondta Bense.
– A helyzetet súlyosbítja,
hogy a képzetlenek között sokkal nagyobb arányban találunk olyan krónikus betegeket, akik nem tudják kiváltani a nélkülözhetetlen gyógyszereket – sorolta a doktor.
Nekik biztosan nem marad annyi pénzük a kötelező havi kiadások után, hogy bérletet vegyenek a konditerembe. Pedig a testmozgás a hosszú élet egyik feltétele. Dávid Krisztina (26) személyi edző vendégeinek 80 százaléka irodában dolgozik.
– Ennek az is lehet az oka, hogy a számítógép előtt eltöltött 9 óra után inkább igényli az ember testedzést, mint akinek fizikai munkával telik a napja. A rendszeres testedzés amúgy sem feltétlenül pénzkérdés, hiszen otthon is lehet csinálni – jegyezte meg a fitneszszakértő.
Virágh Barbara táplálkozási tanácsadó szerint sem kell magas fizetés az egészségesebb étkezéshez.
– Általában középosztálybeli diplomás emberek fordulnak hozzám segítségért, de nem különösebben tehetősek. Talán a tanulással, a diplomaszerzéssel eltöltött idő alakíthat ki az emberben másmilyen szemlélelet a tudatos táplálkozáshoz. Aki pedig egészségesen étkezik, nagyobb eséllyel kerüli el a betegségeket.
– Mindezek csak járulékos tényezők, a diplomások hoszszabb életének legfőbb oka a tanulás személyiségfejlesztő hatása – vélekedett Szilágyi
Gyula szociológus. A társadalomtudós szerint valójában az éveken át tartó folyamatos tanulás, a vizsgákkal járó számonkérés szellemi akadályversenyként megedzi az ember elméjét, és olyan képességekkel ruházza fel az embert, amelyekkel jobb helyzetfelismeréssel jobb döntéseket hozhat, és ettől jobbak lesznek az életkörülményei.