Hol vásárolhatunk legolcsóbban lakást?
Négyzetméterárakat tekintve Salgótarján, a fővárosban a csepeli Táncsics utca a rekorder
Az idei második negyedévben a használt lakások ára az országos átlagok alapján 7,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan az új lakások átlagára 4,5 százalékkal nőtt – derül ki az ingatlan.com hivatalos KSH-adatokon alapuló elemzéséből.
– Egyelőre csak előzetes számokról van szó, így a későbbiekben még változhat az eredmény. Az azonban látszik, hogy a drágulás folytatódott, azonban mérséklődött az üteme. Ez pedig megfelel a várakozásoknak – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Jelentős különbség az országon belül
Az országon belül azonban továbbra is jelentős árkülönbség figyelhető meg. A kínálati piacon Budapesten október elején 516 ezer forint volt a lakások átlagos négyzetméterára. Ezzel szemben Győrben például 328 ezer, Debrecenben pedig 302 ezer forintos négyzetméteráron kínálták a lakásokat. Az átlagár Szegeden 252 ezer forint volt, Székesfehérváron 301 ezer forintot tett ki. A legolcsóbb megyeszékhely továbbra is Salgótarján 99 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
20 millió alattit keresnek legtöbben
Bár a drágulás üteme lassult, a kereslet továbbra is erősnek mondható: az idén az ingatlan.com oldalain éves összevetésben 37 százalékkal nőtt az eladó lakások és házak iránt érdeklődők száma. A legtöbben idén 10 és 20 millió forint közötti ingatlanokra voltak kíváncsiak. Az új lakások iránti kereslet 9 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest.
Mérséklődhet az áremelkedés
Az ingatlan.com szakembere a jövőre vonatkozóan kifejtette, hogy a következő 1-1,5 évben további drágulás várható, de valószínű, hogy már csak egy számjegyű lesz az áremelkedés üteme. A kereslet ugyanis adott, viszont az áremelkedésnek gátat szabhat a vevőjelöltek vásárlóereje.
Csúszhatnak az átadások
Bár a lakásépítési engedélyek száma fokozatosan növekszik, az idei első félévben 40 százalékkal nőtt a számuk, ugyanakkor fontos, hogy nem minden engedélyből lesz valódi lakás. – A munkaerőhiány egyrészt hozzájárulhat az új lakások drágulásához, másrészt pont emiatt az átadások is csúszhatnak – fogalmazott Balogh László. Példaként említi az elemzés, hogy a KSH hivatalos lakásépítési költségindexe szerint átlagosan 6,6 százalékkal többe került az építkezés az idei második negyedévben, mint egy évvel korábban. Ezen belül a munkaerőköltség 12 százalékkal, az anyagköltség pedig 2 százalékkal nőtt.