Nem a fizetés, csak az érzelmeik tartják itthon a magyar orvosokat

Az egészségügyben dolgozók elvándorlása csökkent az elmúlt években

BLIKK - - A Nap Témája -

MAGYARORSZÁG — A szegényebb európai uniós országok a gazdagabb szomszédaiknak képzik az orvosaikat és az ápolónőiket. Az egészségügyi dolgozók sokkal könnyebben költöznek el egy másik országba, mint a többi, magasan képzett értelmiségi, és zömével oda mennek dolgozni, ahol a legtöbbet költik az egészségügyre – és ezek bizony az unión belül még mindig a gazdagabb, nyugati országok.

Ezeket a súlyos megállapításokat a Politico magazin tette az Európai Bizottság statisztikai adatait elemezve. Kiszámolták, hogy egy ország hány orvost veszít el 100 ezer lakosra számítva, és ezt összevetették azzal az összeggel, amit az adott állam lakosonként az egészségügyre költ.

Magyarországon 425 010 forinttal számoltak, és 100 ezer lakosra 36,9 elveszített orvos jut. Ezzel szemben a szomszédos Ausztria, amelyik 1 174 590 forintot költ, 100 ezer lakosonként 50,4 új orvost szerzett.

– Ugyanazt a munkát kell végezniük 10-12 szeres fizetésért: ez a legfőbb oka a magyar orvosok távozásának – jelentette ki Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

– Az elvándorlás üteme az elmúlt években valamelyest csökkent. Ez egyrészt a javuló finanszírozásnak köszönhető, másrészt annak, hogy aki már el akart menni, az megtette. Most főleg a szakképzés előtt álló fiatalok mennek el – magyarázta.

– A mi felméréseink és tapasztalatink szerint az alacsony bérek, a munkakörülmények és a hálapénzrendszer az elvándorlás fő indokai – tette hozzá Dénes Tamás, a Rezidensek

Szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy akik itthon maradnak vagy hazajönnek, általában nem racionális, hanem emocionális okokat említenek.

A magyar orvosok fő célpontja az Egyesült Királyság, Németország és Svédország. Ott vannak olyan kórházak, ahol 4-5 magyar orvos is dolgozik. Ürögi László pszichiáter a szintén színvonalas egészségüggyel rendelkező Svájcot választotta, és ő is azt mondja: a kint töltött 7 éve alatt 5-6 kiköltöző kollégával beszélt.

– A Svájcba költözésemnek anyagi oka volt, de nem csak az én anyagi helyzetem ejtett kétségbe. Tény az, hogy most a 12-szeresét keresem az otthoni fizetésemnek, de a másik jelentős motiváció az egészségügyi helyzet volt. Amíg otthon a küszködést, a kilátástalanságot és a túlélésért való harcot

láttam, itt a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a fejlődést tapasztalom – fejtegette.

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI) is, hogy mit tesznek a magyar orvosok itthon tartásáért.

– A kormány kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók humánerőforrás-kérdését. 2009-hez képest 2018ban már 70%-kal több pénzt biztosítunk az alapellátás támogatására, háziorvosokra, házi gyermekorvosokra, iskolaorvosokra, védőnőkre és a területi ellátást végző fogorvosokra. Az elvándorlással kapcsolatos pozitív eredmény, hogy az orvosoknál sikerült megfordítani a trendet: ma már kevesebb orvos akar külföldön munkát vállalni – közölték közleményükben. H. N.

Szétszélednek

A Politico elemzése szerint a szegényebb uniós országokban képzett orvosok nagy része a gazdagabb országokban kamatoztatja megszerzett tudását, és soha nem tér haza

Nem csak a pénz miatt

Ürögi László pszichiáter Svájcot választotta, hogy új életet kezdjen. Mint mondta, az alacsony fizetés mellett a

kilátástalanság bírta indulásra

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.