Mennyit árt a dízel?
Nem az autók a legkörnyezetszennyezőbbek X A VW-botrány óta egyre többen foglalkoznak az autók környezetkárosításával
Tényleg ennyire rossz a helyzet? Kétségtelen, hogy az autózás káros a környezetre, hiszen a gyártás és az autóhasználat során a levegőbe szennyező gázok, porok kerülnek. Viszont a vizsgálati eredményekből egyértelmű: nem az autózás a környezetszennyezés fő oka. Sőt miközben biztonságosabbá váltak az autók, az újításokkal jelentősen visszaszorították a károsanyagkibocsátást. Olyannyira, hogy a legfrissebb kimutatások szerint az autózás csak az 5. helyen áll a globális környezetszennyezésben. Az autóipari fejlesztések kisebb fogyasztású környezetbarátabb autókat hoztak. Így jutottunk el oda, hogy egy európai uniós jelentés szerint ma már a világ 15 legnagyobb áruszállító hajója több szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a föld összes személyautója.
250 km=1 kg hús
A metángáz légkörbe kerülése döntően az állattenyésztés és a rizstermesztés járulékos hatása. Az Egészségügyi Világszervezet a légtérben fellelhető metán fontos forrásának a szarvasmarhatartást jelölte meg. A kérődző állatok beleiben a rostok megemészthetetlensége miatt nagy menynyiségben termelődik metán. Az a baj a metánnal, hogy a légkörben 23-szor jobban fogja fel a hőt, vagyis ennyiszer erősebb üvegházhatást képes okozni a szén-dioxidhoz képest. Japán vizsgálatok szerint egy kiló marhahús előállítása annyi szén-dioxid kibocsátásába kerül, mint amennyi egy átlagos európai gépkocsi emiszsziója egy 250 km-es autóút során. Érdekes az is, hogy a Danish Fashion Institute friss kutatása szerint a ruhaipar a második legkörnyezetszennyezőbb iparág a világon. A világ rovarirtószer-felhasználásának negyede a gyapot termesztéséhez köthető.
Szigorú az Euro 6
Az Európai Unióban előírták, hogy a járművek károsanyagkibocsátását fokozatosan mérsékelni kell. Ennek teljesítése miatt az autógyártók először a kipufogógáz szénmonoxid-tartalmát korlátozták. Később a közvetlen benzinbefecskendezés megjelenése tovább javította a helyzetet: kisebb fogyasztás, nagyobb teljesítmény. A dízelek fejlődésének a turbótechnika bevezetése adta a legnagyobb lökést. Olyannyira, hogy a közvetlen befecskendezéssel a dízelek simán lepipálták a benzines autókat. A dízeleket hamarosan felszerelték részecskeszűrővel is, ami jelentősen megszűri a kormot. A legújabb, Euro 6-os előírásoknak a dízelek az SCR néven emlegetett szigorú rendszerrel tudnak megfelelni. Az új elvárások a gyártás gazdaságosságát teszik kockára: a dízelmotor után kapcsolt „kémiai üzem” költsége közelíti a motor árát.
4 liter/100 km
Az autóipar irányváltását jól mutatja: bevezették a start/ stop funkciót, teret nyertek a hibridhajtások, és az elektromotorokat is beépítették fokozatosan a modellkínálatba. Az EU 2020-ra 95 g/km-re kívánja mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást, ami négyliteres fogyasztást feltételez. Az Euronormák miatt 1992 és 2014 között a kipufogógázban lévő részecske mennyisége 98%-kal, az el nem égett szénhidrogének és a nitrogén-oxidok együttes mennyisége 88%-kal csökkent, miközben a szén-monoxid 78%-kal lett kevesebb.
Az autók kipufogórendszere sokkal hatékonyabb, és drágább is lett. Ezért veszi ki egyre több autógyár a modellkínálatából a dízeles kisautókat: ezek árába ugyanis már nem fér bele a drága SCR-rendszer, hogy teljesíteni tudják a legszigorúbb kibocsátási határértékeket.