Magyar műszerrel fedezik fel a Merkúrt
A találmány a műhold áramellátását vezérli
BUDAPEST — Október 20-án, szombaton indult a Merkúrhoz a magyar részvétellel fejlesztett európai űrszonda! A mintegy négy tonna tömegű, négy részből álló űreszköz hét évig fog utazni a Naprendszer legkisebb bolygója felé, miután útnak indították a Francia Guyana-i Kourou melletti ESA támaszpontról. Pontosan innen indult útnak Magyarország első műholdja, a Masat–1 is.
– Az átlagemberek több mint fele tudott róla, sőt a magáénak érezte a projektet! A Masat–1 fejlesztése és üzemeltetése alatt körülbelül 600 megjelenés volt, az emberek a mai napig emlegetik. Óriási öröm volt ez számunkra, hiszen kevés olyan űrtevékenységgel kapcsolatos eredmény van, mint most a BepiColombo is, amely ekkora nyilvánosságot kap – idézi fel Horváth Gyula, a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója, vagy ahogyan jobban ismerhetik az olvasók: a Masat–1 egyik projektvezetője. A céljuk akkor és most is ugyanaz: újat mutatni, újat létrehozni most már az űriparban, a magyar mérnökök és kutatók közreműködésével.
– Már a Masat–1 fejlesztésekor gondoltunk arra, hogy alapítunk egy céget, hogy ipari felhasználásra készítsünk, fejleszszünk kis műholdakat. Filozófiánk, hogy kicsi, nagyon megbízható műholdakat álmodjunk meg, hiszen gondoljunk csak a mobilokra: elfér a kezünkben, mégis némelyik többre képes már, mint egy laptop – folytatta a szakértő.
A Masat–1 útnak indítói minél kisebb, minél energiahatékonyabb megoldásokat dobnak piacra, amelyek laikusként talán csak egy picike fekete doboznak tűnnek, de valójában világhírű űrsikereket rejtenek. Legalábbis ebben bízik most a magyar cég, amit 2015ben, az Európában egyik legnagyobb űripari cég, a német OHB hívott közös misszióra.
– Az úgynevezett PLATO 2.0 küldetésnek az OHB az egyik koordinátora. Minket azért kerestek fel, hogy egy energiaszétosztó rendszert készítsünk a küldetéshez, ahol egy nagyjából másfél tonnás műholddal exobolygókat fognak felfedezni és vizsgálni. A műhold fedélzetén 26 kamera lesz, nekünk pedig két feladatunk van: a nagy mennyiségű energiát szétosztani a kamerák
között, másrészt szinkronizálni a kamerákat, hogy százezred másodpercre pontosan, egyszerre fotózzanak. Gyakorlatilag ez nem kutatási,
hanem űripari feladat, a szívelelke a küldetésének, mondhatjuk, hogy rajtunk a világ szeme – fűzte hozzá a cégvezető.