Lábszárcsontjából lett karja Ágotának
Műtét, kemoterápia és sugárkezelés után bízik gyógyulásában az erdélyi lány
CSÍKCSICSÓ — Több mint egy éve küzd a rákkal Szász-Csavlovics Ágota (18), aki már egészen fiatalon a poklok poklát élte meg. Túl van legalább 20 kemoterápián, egy 5 hetes sugárkezelésen és egy olyan műtéten is, amely során egy a lábából kivett csontot építettek be a daganattal átszőtt karjába. A Hargita meg yében élő gimnazista lány a sok-sok megpróbáltatás után már pozitívan tekint előre, érettségire készül, és reméli, egyszer pszichológus lesz belőle.
– Furcsán hangzik, de amikor megtudtam a diagnózist, nem törtem össze teljesen. Sejtettem, hogy valami nincs rendben, hiszen egy nagy duzzanat volt a karomban, és éreztem, nem sok jóval kecsegtetnek majd az orvosok. Végül megkaptuk a diagnózist: Ewing-szarkóma, azaz csontdaganat okozza a panaszokat. Sokkoló volt, főleg anyukámnak, de el kellett fogadnunk – kezdte történetét a fiatal lány.
Ágota a marosvásárhelyi onkológián kezdte meg a kemoterápiás kezeléseket, azonban ezek nem bizonyultak elég hatékonynak, így Debrecenbe utazott édesanyjával. Itt már erősebb kezeléseket kapott annak érdekében,
Bonyolult műtéttel sikerült megoldani, hogy Ágotának a lábából legyen felkarja
hogy zsugorodjon a daganat. Amikor ez sikerült, megműtötték. Eltávolították a felkar daganattal érintett csontját, a jobb láb szárkapocscsontjával pótolták és acéllemezekkel rögzítették.
– Szerencsére jól tudom mozgatni a karomat és a lábamat is, de terhelni nem szabad egyiket sem. Eleinte mankóval közlekedtem, most már azt sem kell használnom – mesélte Ágota, akinek legnagyobb támasza édesanyja, Szász Piroska (49), aki minden idejét lánya gyógyulásának szenteli.
– Nag yon nehéz volt, hiszen Magyarországon nincsenek rokonaink, barátaink, senki se jött be hozzánk látogatóba, nem tudtunk kihez szólni. Ágotát már kicsi korától egyedül nevelem, szavakba nem tudom önteni, mennyire megijedtem, amikor megtudtam, hogy beteg. A műtét után is szüksége volt még kezelésekre, az volt az egyik legkeményebb időszak. Hatalmas fájdalmai voltak, nem tudott például enni, én pedig sehogy sem tudtam rajta segíteni. Édesanyaként talán ez volt a legnehezebb – mondta Piroska.
Anya és lánya láthatóan öszszeszokott páros, kiegészítik egymás mondatait, nagy harmóniában élnek Székelyföld szívében egy kis faluban, ahol a helyiek is próbálják megkönynyíteni a család életét. A kemoterápiáknak nemrég lett vége, Ágota pedig reméli, a gyógyulás útjára lépet t, de ez csak novemberben derül ki.