Őszi kerti munkák hónapról hónapra
▶ Szerves trágyázással, kerti komposzttal gondoskodhatunk az átfogó talajjavításról
Eljött az őszi kerti teendők ideje, ezért érdemes tisztában lennünk azokkal a feladatokkal, amelyek ebben az időszakban várnak ránk. Az alábbiakban Boncz
Péter, a Praktiker szakértője ad hasznos tanácsokat az őszi kertészkedéshez.
A kezdetek: október eleje
Az egyik kora őszi feladat a virághagymák elültetése, ezt semmiképp sem szabad későbbi időpontra hagyni, hiszen csak így lesz elegendő idő arra, hogy a növények tavasszal előbújjanak.
A talaj minőségére is nagy gondot kell fordítani, ezért nem elég csak műtrágyázni, hiszen a növények elég gyorsan felhasználják az így rendelkezésükre álló tápanyagokat, a talaj szerkezetét viszont nem érinti egy ilyen változás. Érdemes tehát átfogó talajjavítást alkalmazni: ehhez használjunk szerves, érett trágyát, kerti komposztot vagy korhadt leveleket – ezekből az anyagokból készítik a mikroorganizmusok az értékes humuszt, ami hoszszú távon is biztosítja a tápanyagellátást.
Kora őszi feladat az évelők viszszavágása is, mivel ilyenkor már ezek a növények elgyengülnek, száradásnak indulnak, ekkor célszerű őket visszavágni, hogy tavasszal szárba szökkenhessenek.
Félúton: október közepe
Ha túl vagyunk az érzékenyebb növények gondozásán, akkor a nagyobb feladtok közül már csak a fák és a bokrok ültetése marad hátra. Ilyenkor a talaj hőfoka a napközbeni melegek miatt alkalmas arra, hogy a gyökerek kellőképpen kifejlődjenek – természetesen ebben az esetben is törekedjünk arra, hogy az altalaj laza legyen, illetve gazdag, tápanyagban dús helyre kerüljenek a növények.
A már meglévő fák és bokrok visszametszése is elengedhetetlen, főleg akkor, ha megbetegedett, sérült vagy elhalt ágakat látunk. Ha viszont a bokrok túlságosan tömöttek, akkor nyugodtan ritkíthatjuk őket, hiszen ez hosszú távon előnyére válik a növénynek, mivel így a középső részek is elegendő fényt és levegőt kapnak majd.
Az utolsó simítások: november
Kertünk növényei ilyenkor már felkészülnek a télre, nyugalmi állapotba kerülnek, a tápanyagfelvételük és a „légzésük” egyaránt csökken. Ilyenkor célszerű a fagyérzékeny fák – főleg a frissen kiültetett és a pár éves csemeték – védelméről gondoskodni. A fák legérzékenyebb pontja a gyökérnyak, amit a törzs „felkupacolásával” vagy bemeszelésével tudunk a legegyszerűbben megóvni. Ezekkel a módszerekkel megakadályozhatjuk, hogy a törzs szövetei – a hőmérséklet-változás miatt – roncsolódjanak.
A levelek összegyűjtése nemcsak esztétikai szempont, hanem a gombásodás megelőzése miatt is fontos feladat – erről nemcsak a lombseprű rendszeres használatával, hanem késő őszi permetezéssel is gondoskodhatunk. A lehullott lombokat komposztáljuk szakszerűen!