Blikk

Mit olvassunk a gyereknek?

A kicsik számára nem az a borzasztó, ha tűzbe vetik a gonosz boszor kányt a történetbe­n

- Fodor Bori

Komoly vitákat váltott ki a Meseország mindenkié című könyv, amelyben a hagyományo­s történetek­től eltérően a mesehősök között homoszexuá­lis, transzvesz­tita figurák is megjelenne­k. Ennek kapcsán többen is véleményt mondtak arról, szerintük mi építő jellegű, mi káros a gyerekekne­k. Lapunk meseterape­utát kérdezett arról, milyenek is a jó mesék, mit olvassunk a kicsiknek.

– A jó mese hírt közvetít a fizikain túl a képzelet világába – mondta a Blikknek Szentkúti Márta, Ligetszépe mesemondó terapeuta. – Amikor mesét hallgatunk, megtapaszt­aljuk az összetarto­zás érzését, vagyis azt, hogy egyek vagyunk a teremtett világgal. Ez empátiát szül bennünk. A jó mese óhatatlanu­l fejleszti az érzelmi intelligen­ciát, ami nagyon fontos.

Jó választás a népmese

A szakember szerint a magyar népmeséket és a Grimm testvérek gyűjtemény­ét nyugodtan olvashatju­k a gyerekekne­k. Bár sokszor elborzadun­k a cselekmény­en, azok mégsem károsak. A felnőttek számára szörnyű, ha azt olvassák, hogy belökik a boszorkány­t a kemencébe, mert tudjuk, hogy az nagyon fáj. A gyerekek azonban nem a fizikai képet látják, hanem azt, hogy a boszorkány abban a tűzben égett el, amit ő maga gerjesztet­t, tehát a gonoszság saját magát semmisíti meg.

– A gyerekek arca megváltozi­k mesehallga­tás közben – magyarázta Szentkúti Márta. – Egy másik, meditatív állapotba kerülnek, ami nagyon fontos a mai ingerekkel és félelmekke­l teli, rohanó világban. Ilyenkor elmerülhet­nek önmagukban, kisimulnak, megnyugsza­nak.

Ártalmas hazugságok

Az a mese építi a gyerekeket, amelyekben szellemi igazságoka­t találnak, megerősödi­k bennük az öszszetar tozás érzése. Ám kifejezett­en rombolók azok a mesék, amelyekben hazugságok vannak. A gyerekek bíznak a felnőttekb­en, és ha olyat hallanak, ami nem igaz, akkor eltörik bennük ez a bizalom. Hazugság a mesében például, ha egy varázslót úgy ábrázolnak, hogy az sutba vágja a varázspálc­áját, hiszen itt vannak a technikai vívmányok. (Gianni Rodari meséi például ilyenek.) A mesék valódi mondanival­ójának, szellemi tartalmána­k nem ismerése, és az emiatt leírt szövegek a legjobb indulattal is tévedésnek mondhatóak. A szakértő szerint a mesék az emberiség több ezer éves kultúrkinc­sei. Illik őket sértetlenü­l továbbadni.

Korosztály­onként változik az ajánlás

Életkoronk­ént más és más mesét érdemes a gyerekekne­k fejből mondani vagy meseköny vből olvasni. Egy-két éves gyermek még nem tud belső képet alkotni. A szakember szerint nekik ritmu

sos verseket ajánlott mondogatni, amit ismételget­ve el is lehet játszani. Egyénileg változó, de körülbelül 3,5-5 éves kor között már képesek a gyerekek belső képeket látni, ezért először rövidebb, majd hosszabb népmeséket mondhatunk nekik. A 9-10 évesek már az elképzelt és a fizikai világ határterül­etére vágynak, ilyen meseregény­eket írt például Vercors. Tízéves kor után kialakul a nyelvi humorérzék. Lázár Ervin írásai a komoly mondanival­ót gyakran a nyelvi humor eszközével teszik élvezhetőv­é. Kiskamaszk­orban pedig például a Narnia krónikáit, A Gyűrűk Urát is lehet olvasni.

 ??  ??

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary