Anyuék a mennyben együtt karácsonyoznak
A színésznőt a bánat vitte férje, Szűcs Lajos után, vélik szerettei
Gyermeke biztos
benne, a színésznő azért távozott közülünk, mert így akarta
MÁRIABESNYŐ — A hét végén végső nyugalomra helyezték Pécsi Ildikót (†80), akiről szerettei egybehangzóan állítják, maga döntött arról, hogy imádott férje után megy, ahogy temetése és búcsúztatója minden apró részletét is eltervezte. A Kossuth- és Jászaidíjas színművésznő nem félt a haláltól, sőt már vágyott rá, mert hitt abban, hogy van egy földöntúli élet, ahol újra találkozhat édesanyjával és Édesjó Lajosával, mert szeretett férje, a júliusban elhunyt olimpiai bajnok labdarúgó nélkül üressé vált számára a földi élet.
– Egy percet sem akart már tovább itt maradni, mindenáron édesapám mellett szeretett volna lenni. Roppant erős akarata volt, amit a fejébe vett, véghez is vitte, és ezt is megtette... Már együtt karácsonyoznak a mennyben édesapámmal – mondta könynyes szemmel, elfúló hangon a temetés előtt néhány perccel Szűcs Csaba, Ildikó fia, akiért lassan ugyanúgy aggódnak a szerettei és barátai, mint eddig Ildikóért tették.
Csabát ugyanis láthatóan megviselték az elmúlt hónapok. Szomorú karácsony vár rá, hiszen fél év alatt édesapját és édesanyját is elveszítette, a szívet-lelket próbára tévő fájdalom szinte beleroppant. A bánat és a gyász meggyötörte, lefogyott, szemét több alkalommal is elöntötték a könnyek a búcsúztató alatt.
– Nagyon aggódom Ildikó fiáért... – vallotta be Maros Gábor színművész-operaénekes, aki nagyon régi barátja volt a legendás színész-futballista házaspárnak. – Pici korától ismerem, a babakocsiban is sokszor tologattam. Én voltam neki Vuk bácsi, mert amikor Ildikóéknál jártam, mindig a főcímzenét énekeltem neki. Szomorúan láttam, hogy nagyon le van fogyva és összetört, de nem csoda, alig fél év alatt veszítette el szüleit. Hiszem, hogy a sebei begyógyulnak, ott van neki a kisfia, Zsombor és a párja, Zsuzsi, aki egy bűbájos teremtés, tartja benne a lelket. Ildikó unokája, a „kis” Csabi igyekezett tartni magát a sírnál, az a „gyerek” belül sírhatott – sóhajtott Maros, aki Szűcs Lajossal öregfiúkcsapatban focizott, Pécsivel pedig sokszor játszott együtt, még rendezte is. – Nekem ő volt a legbecsületesebb ember, a magyar Gina Lollobrigida.
Mint a Blikk korábban megírta, családja, fogadott és vér szerinti fiai mindent elkövettek, hogy Pécsi Ildikónak szeretett párja nélkül is legyen még kedve élni, de kénytele
A ravatalon könyv alakú urna őrizte a Kossuth-díjas színművésznő hamvait nek voltak elengedni, mert a legenda menni akart, miután mindent elrendezett. Végrendeletet írt, megmondta, ki búcsúztassa és ő maga miként szóljon az őt gyászolókhoz – még egyszer, utoljára, énekelve és mosolyogva. Végső erejével papot kért, hogy hite szerint induljon útnak.
– Ildikóért ugyanaz a pap mondott imát a sírjánál, aki halálos ágyánál az utolsó kenetet feladta neki. Mert így akarta – mesélte a Blikknek L. Péterfi Csaba, a színésznő fogadott fia, aki a szűk családdal és néhány kollégával, valamint baráttal együtt ott volt Pécsi zárt körű temetésén. – Mindenki sírt, tudtuk, nekünk sokkal nehezebb lesz nélküle a folytatás.