Elrejtem a srácok elől , amit a szívemben érzek

Először ünnepel felesége nélkül a két gyermekét egyedül nevelő apa

BUDAPEST — „Pokoli lelki mélységbe kerültem és félek, hogy az ünnepek még nehezebbek lesznek” – vallotta be őszintén a Blikknek Bronz Gábor (42), aki idén nyáron tragikus körülmények között vesztette el feleségét, két gyermeke édesanyját, Erzsébetet (†41). Az aszszony sétálni indult két gyermekével, éppen kilépett a kelenföldi társasház bejárati ajtaján, amikor a 14. emeletről egy öngyilkos férfi rázuhant. A tragédiát egyikük sem élte túl. Erzsébettől pár centire állt kisfia, Márton (3), mellette pedig a babakocsiban ott feküdt a féléves Boglárka. A gyerekek a csodával határos módon nem sérültek meg a balesetben.

A feleségét rajongásig szerető Gábor ilyen körülmények között vált egyetlen pillanat alatt egyedülálló apává. Az utóbbi hónapokban erőnek erejével próbálta tartani magát, hiszen pontosan tudta, hogy gyerekeinek soha ekkora szüksége nem volt rá, mint most. Novemberig ez némiképpen sikerült is, az elmúlt hónapban azonban a fájdalom egy újabb sötét bugyrát ismerte meg.

– Azt hittem, már kicsit jobban vagyok, de aztán gyors egymásutánban jött a halottak napja, az Erzsébet-névnap és a megismerkedésünk évfordulója is. Ez már nekem is sok volt, megroppantam lelkileg. Sajnos ebből az állapotból azóta sem sikerült kimászni, félek, az ünnepek még inkább a mélybe taszítanak majd. Szörnyen hiányzik a feleségem, nekem ő volt a másik felem, pótolhatatlan

űrt hagyott maga után. Egyedül az tartja bennem némiképpen a lelket, hogy a két gyermekem napról napra jobban van, szerencsére az ő lel

kük még hamar gyógyul. Az óvodában Márton és a társai csodálatos karácsonyi előadást tartottak, fantasztikus volt látni ezeket a tiszta lelkű gyerekeket, ahogy teljes szívükből énekeltek. Bárcsak Erzsébet is ott lett volna – csuklott el Gábor hangja.

A gyászoló férj mellett az első pillanattól kezdve ott a családja, szülei rengeteget segítenek neki a gyermekekkel kapcsolatos teendőkben.

– Fantasztikus, amit a családom tesz értünk ebben a nehéz helyzetben. Nem győzök elég

hálás lenni nekik. A karácsonyra is együtt készülünk, hiszen a picik minden szépet és jót megérdemelnek. Legalább a külsőségekben megteremtünk mindent, amit csak tudunk, azt pedig elrejtem a srácok elől, amit a szívemben érzek. Életünk legszebb évének indult a 2020-as, de a legborzalmasabb lett. Érdekes, hogy amikor még élt Erzsébet, nem kerítettünk akkora feneket az ünnepeknek, hiszen mi minden napunkat azzal a szeretettel és odafigyeléssel éltük, mint más karácsonykor teszi. Mindig elutaztunk Erdélybe az ő rokonaihoz, és nagyon szeretném, ha ezt a hagyományt idén sem törnénk meg, de a vírushelyzet miatt még képlékeny, hog y tudunk-e menni – mesélt az ünnepekhez fűződő érzéseiről Gábor.