Szuperkémnek szánta Trumpot a KGB
Volt KGB-s beszélt arról, hogy Trump hiúságát, kapzsiságát akarták kihasználni
WASHINGTON — A világ épp felengedni látszott egy évtizedekig tartó hidegháború után, az USA és a Szovjetunió pedig már nem ragaszkodott annyira hozzá, hogy kölcsönösen eltüntesse a másikat a föld színéről atomfegyverekkel. A kettős játszmákban megkérgesedett kémek leginkább már csak egy whisky felett nosztalgiáztak a „hőskorról”, amikor kinyílt egy akta a KGB Lubjanka téri székházának mélyén, a fejlécre pedig ez került: Donald Trump – legalábbis ezekhez hasonló megdöbbentő kijelentéseket tartalmaz egy nemrég megjelent könyv.
Amerika nemrég leváltott elnökének neve 2016-os megválasztása óta rendre felmerül orosz ügyekkel összefüggésben, az viszont bizonyos, hog y a szov jet hírszerzés 1976-tól kezdve olyan emberként kezelte, akivel egyszer talán lehet kezdeni valamit. Adja magát a kérdés: vajon a KGB 40 évig tartó kitartó munkája nyitotta ki Trumpnak a Fehér Ház kapuját?
Mike Morell, a CI A volt igazgatója szerint „Putyin beszervezte Trumpot az Oroszországi Föderáció ügynökévé úgy, hogy Trump maga sem tudott róla”. John Brennan szintén az amerikai hírszerzés csúcsán trónolt, aki szerint „Trump teljesen Putyin zsebében van, viselkedése árulás” .
Tr ump 1976 -ban fogot t bele első manhattani ingatlanbizniszébe, és egy dollárért megvette a csődbe ment Commodore Hotelt. Ekkor környékezte őt meg Szemjon Kiszlin orosz emigráns, a New York-i Joy-Led Electronics bolt társtulaja, mellékesen pedig KGB-ügynök. Kiszlin a boltját arra is használta, hogy rátaláljon beszervezendő emberekre.
Ezt Craig Unger újságíró írta meg könyvében, amiben állítja, Trump akár tudtán kívül, akár tudtával, de évtizedek óta a KGB embere, az oroszok pedig egy hosszú „nevelgetés” gyümölcseit aratták le.
Unger egy kiugrott KGB-ssel, Putyin egykori osztálytársával is beszélt. Jurij Svec szerint az oroszok rengeteg emberbe igyekeznek „befektetni”, aztán türelmesen várnak, hátha egyszer majd beérik a munka. Trumpnál beért – állítja a könyv.
A KGB mindenesetre elkezdett Trumppal foglalkozni, figyelni kezdte őt, már csak azért is, mert Trump ebben az évben találkozott egy szovjet érdekszférából, Csehszlovákiából emigrált nővel, Ivana Zelnickovával, azaz Ivana Trumppal, akit egy évre rá el is vett.
A KGB több mint tíz jelentést készített Trumpról, amikből kiderül, a szovjetek az üzletember narcizmusát, hiúságát és kapzsiságát igyekeztek kihasználni. Trump intellektuálisan bizonytalan volt, befolyásolható, hízelgésre fogékony, és várt valamiféle valódi megerősítésre, a KGB pedig örömmel a kedvében járt. Elkezdtek azzal hízelegni neki, hogy egy nap kiváló politikus válik belőle a szokatlan megközelítésével.
1987 januárjában az orosz nagykövet Moszkvába is meghívta Trumpot azzal a felkiáltással, hogy közösen vizsgálják meg egy Trump hotel építésének lehetőségét.
Tr u mp 87 ny a r á n j á r t Moszkvában. Az akkori útról Trump 2016-os megválasztása után nem egész tíz órával, november 9-én, 18.54kor meg is jelent egy interjú a Moszkovszkij Komszomolecben az akkori nagykövet lányával, Natalja Dubinyinával, aki részletesen mesélt a körülményekről. Mintha csak üzenni akart volna a KGB.