Lázba hozták Afrikát Varga Judit fotói
Kerestünk párat Varga rajongói közül, nem tudták, hogy minisztert lájkoltak
BUDAPEST — Lázba hozta fotóival a földgolyó harmadik legnagyobb kontinensét Varga Judit igazságügy-miniszter – bár mindezt akaratán kívül tette.
Minden valószínűség szerint nigériai befektetési csalók hozták létre azt a kamuFacebook-profilt, amely Varga tucatnyi fotójával illusztrálva invitálja az érdeklődőket egy ingatlanüzleti befektetésre. Varga képei valósak, saját Facebook-oldalán tette közzé azokat az elmúlt hónapokban, ám március 19-e óta Sheila Lawrence üzletasszonyként mosolyog a kamu-oldalról, az oldal készítői egyszerűen lelopták azokat.
Az oldalra többnyire olyan képeket válogattak össze, ahol igazán megnyerő üzletasszonyként mutatkozik. Valamennyi fotón elegáns vagy éppen sportos és megnyerő, a hatás pedig nem maradt el, lájkok árasztották el a felvételeket.
A Blik k megnézte, k ikből is tevődik össze a rajongók tábora. Találomra rákerestünk egyes rajongókra, a többség Nigériából, Kano városából fedezte fel az oldalt. Páruk nak kérdést is küldtünk. „Látom, hogy tetszik neked a fényképen látható nő. Tudsz arról, hogy valójában ő egy európai ország kormányának minisztere? Hivatásos politikus, és a Facebookon visszaéltek a nevével és a saját fotóival?” – írtuk.
A többségük el sem olvasta üzenetünket, lehet, hogy ők is fiktív személyek. Egyvalaki, Abdullah viszont válaszolt, ő értetlenül áll a helyzet előtt, láthatóan küzdött az angollal.
Kérdeztük az igazságügyi tárca sajtóosztályát és kerestük telefonon Varga Judit sajtósát is, hogy megtudjuk, értesültek-e erről a csalásról, esetleg ki és mikor jelezte a miniszternek, lapzártánkig azonban nem kaptunk választ.
– Közszereplőkkel rendszeresen előfordul, hogy közösségi oldalakon visszaélnek nevükkel, személyazonosságuk kal, s alternatív profilokat hoznak létre. Ám ezúttal egy kiemelt politikai szereplőről van szó, ráadásul egy válsághelyzet közepén – hívta fel a figyelmet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki úgy vélte, ebben a közegben könnyen indulhatnak el ellenőrizhetetlen dezinformációk a politikusra hivatkozva, amelyek azután szerepet kaphatnak a közvélemény félretájékoztatásban.
– Azt gondolom, ez a csalásban megszokott felpörgetős oldal. Minél több lájk érkezik rá, minél rövidebb időn belül, annál hamarabb és gyakrabban jelenik meg az oldal a hírfolyamokban az információkkal együtt. A lájkokhoz a hamisítók gyakorta vesznek igénybe robotokat vagy korábban toborzott embereket. Főként valóban afrikai, esetenként ázsiai országokban találkozhatunk hasonlókkal, ott szinte piaca van ezeknek a kamu oldalaknak. Van, akinek több ezer is a birtokában van és szabályosan kereskedik ezekkel az profilokkal – mondta a szakember, hozzátéve, hogy szerinte elegendő a Facebook illetékeseivel közölni a kifogásolt oldal megjelenését, különösebb nemzetbiztonsági feladatokra nem feltétlenül van szükség.