Hiába keresik a színésznőtől ellopott festményt
A kép a műkincsfelügyelet lopott festményeket tartalmazó listájára is felkerült
BUDAPEST — Életmentő lehetett volna a járvány miatti szűkös időkben a családi örökség, ám egyelőre bottal ütheti a hatóság a Xantus Barbarától ellopott értékes festmény nyomát. Köztudott, hogy Szántó Piroska Csontvázak című pasztellképét egy aukción szerette volna értékesíteni a színésznő, de bizalmasa ahelyett, hogy teljesítette volna a megbízást, egyszerűen ellopta az akkori áron félmillió forintot érő alkotást.
A művésznő abban sem bízhat, hogy a festmény felbukkan majd a műkincspiacon, hisz a Csontvázak a műtárgyfelügyelet lopott műveket listázó hon
lapján is szerepel, íg y nincs olyan hivatalos műkincskereskedő, aki megvenné a képet, vagy aki ne értesítené azonnal a hatóságokat, ha azt eladásra kínálnák neki.
A képet Xantus nagyapjától örökölte. A karanténidőszakban pedig nyilván jól jött volna neki egy esetleges eladásból származó tartalék, hiszen a Covid-járvány alatt sokakhoz hasonlóan elvesztette a munkáját, ami saját bevallása szerint nagyon megviselte, volt, hogy egy bevásárlóközpontban árult maszkot.
A Miniszterelnökség örökségvédelmi főosztálya a Magyarországon ellopott és még meg nem talált műtárgyak frissített listáját rendre kiadja. A jelenleg 46 tételből álló felsorolásban kifejezetten jelentősnek mondott alkotók komoly értéket képviselő művei is helyet kaptak, igy megtaláljuk Kisfaludy Stróbl Zsigmond bronz kisplasztikája mellett a Munkácsy-tanítvány, Deák Ébner Lajos festményét is.
– Akik a műkincspiacon megfordulnak, azoknak nagy segítség ez az adatbázis, amely 2004-ben kezdte meg működését és folyamatosan frissül. Jelentősen megkönnyíti a galériatulajdonosok, az eladók, a vevők és természetesen a hatóságok dolgát is, hiszen itt naprakészen informálódhat mindenki arról, hogy mely műkincsek tűntek el, melyek lopottak, és hogy szerepelnek-e ezen belül a védett kategóriában. Nagyon fontos, hogy akik vásárolni akarnak egy festményt vagy egyéb műtárgyat, első lépésként megvizsgálják, hogy az adott tárgy megtalálható-e a
listán, mert így nem futnak bele jóhiszeműen egy olyan adásvételbe, aminek a végén kiderül, hogy körözés alatt van a tárgy és ezért aztán elkobozzák tőlük – hívja fel a figyelmet Fehér László igazságügyi műtárgyszakértő. – Az adatbázisból derülhet ki az is, hogy vevőként tartozunk-e bejelentési kötele
zettséggel. Ha ugyanis a tárgy védett kategóriába tartozik, akkor jeleznünk kell, hogy az a mi tulajdonunkba került – tette hozzá a szakértő, aki szerint az adatbázisban szereplő művek többsége valószínűleg a piaci értéknél jóval olcsóbban kéz alatt már gazdát cserélt és a megrendelő páncélszekrényében pihen.