Külföldi kutatókat kellett Utánajártunk, milyen feladatot megfigyelnie Karikó Katalinnak
▶ Áldozat, vagy szégyenkeznie kell? szánt neki az állambiztonság
BUDAPEST — Évtizedek óta kísérti a magyar közéletet, most pedig a világ jelenleg leghíresebb magyar tudósára is árnyékot vetett az eltitkolt ügynöklisták ügye: Karikó Katalin, a koronavírus legyőzésében kulcsszerepet játszó mRNS-vakcinát kifejlesztő biokémikus a hét végén nyilvánosságra hozta, hogy 1978ban beszervezte a Kádár-rendszer titkosrendőrsége. Ezek az információk Bálint László történész 2017-ben kiadott könyvében láttak először napvilágot, ám akkor még kevesen ismerték a magyar tudós nevét. Ráadásul az ügynökök jelentései és a beszervezési dokumentumok csaknem 32 évvel a rendszerváltás után sem nyilvánosak teljes mértékben: azokat az iratokat, amelyeket a titkosszolgálatok leadtak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL), a kutatási engedéllyel rendelkező történészek és levéltárosok kutathatják, illetve az egykori megfigyeltek is kikérhetik a róluk szóló jelentéseket. Ezért is bukkanhat fel újabb és újabb érintett neve.
Az egykorik o mm un ista blokk több államában már szembesültek az ügynökmúlttal: Lengyelországban 2005ben egy 240 ezer nevet tartalmazó ügynöklistát hoztak nyilvánosságra, Csehországban pedig az internetről is bárki számára elérhetővé váltak a csehszlovák titkosszolgálat ügynöklistái. Magyarországon az LMP képviseli következetesen az ügynökakták nyilvánosságát: 2011 óta 23-szor adtak be törvényjavaslatot az állambiztonsági iratok nyilvánossá tételéről, ám egyetlenegyszer sem vette azokat tárgysorozatba a parlament kormánypárti többsége.
A Karikóra vonatkozó információk így Bálint László könyvéből kimásolva kezdtek terjedni az interneten. Ezek alapján a biokémikust 1978-ban első munkahelyén, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában „titkos megbízott minősítéssel, hazafias alapon” szervezte be Salgó László későbbi országos rendőr-főkapitány a Belügyminisztérium kémelhárítási részlegére.
– A III/II-es ügyosztályt az ország elleni hírszerző tevékenységek elhárítására hozták létre, itthon és belföldön egyaránt tevékenykedett, tagjai egy része fedésben dolgozott – magyarázta a Blikknek egy neve elhallgatását kérő történész, aki az állampárti korszak kutatója. Szerinte azért szervezhették be a biológust, mert a szegedi kutatóintézet stratégiai jelentőségű volt, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett, ahol nyugati és szovjet vendégkutatók és delegációk is sűrűn megfordultak. Így a megyei kémelhárítás érthetően potenciális külföldi hírszerző tevékenységet feltételezett itt, amelynek elhárítására beszervezésekkel tettek lépéseket.
A történész szerint az, hogy Karikót hazafias alapon szervezték be, nem jelent semmit, csupán azt, hogy nem anyagi ellenszolgáltatásért cserébe működött együtt. Karikó saját állítása szerint édesapja 1956-os forradalmi múltja miatt állították kényszerválasztás elé beszervezésekor, szakmai ellehetetlenítéssel fenyegetve. „Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot. Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam” – írta a tudós.
Múltja nem ronthatja érdemben Karikó Nobel-díj-esélyeit: kollégái se hiszik, hogy csorbulna a megítélése.
– Az előző rendszerben minden külföldre menő tudóst és kutatót megkörnyékeztek a szolgálatok, nagyon sokan aláírtak nekik, de közülük sokan nem jelentettek semmit. Karikó sem ártott senkinek, ezért szerintem a hazai közvélemény sem ítéli el a több mint 30 évvel ezelőtt történtek miatt – mondta a Blikknek Rusvai Miklós virológus.