Városból falura
Napi ötven kilométer ingázás egy autóval húsz év alatt egy lakás árát felemészti
Kutyából nem lesz szalonna, városi emberből meg soha nem lesz v idék i? Hát, az attól függ.
Én 42 évet éltem Budapest egyik legforgalmasabb részén, és bár megszoktam, sőt élveztem az előnyeit, vágytam a nyugalomra. Szerencsés vagyok, mert elköltözhettem, és a home office-nak köszönhetően a munkám is megmaradt. Számomra a Balaton, a tanúhegyek látványa, a kedves emberek, a madárcsicsergés bő kárpótlás a kényelem egy részének feladásáért.
Nem mindenki menekül ennyire messzire a fővárostól, de sokan mondják, egy kétmilliós metropolisz már nem az a hely, ahol élni lehet. Eltávolodtunk már a saját lelkünktől, nem biztos, hogy azt csináljuk, amit szeretnénk, inkább azt, amit kell. Nem való persze mindenkinek sem a kisvárosi, sem a falusi élet. Egy ismerősöm például ha elhagyja a Budapest-táblát, szabályosan szorong, rólam azt hiszi kábé, hogy Mordorba költöztem. Pedig csak a hegy stimmel.
Errefelé tervezéssel kell élni, nem szaladgál az ember csak úgy, cél nélkül, vasárnap tízkor zárnak a kisboltok (mármint délelőtt), és ha valami elfogyott, akkor marad a szomszéd, hátha neki van, ami kellene. De ettől még van az embernek élete. És milyen jó!
MAGYARORSZÁG — Az elmúlt egy évben valósággal menekültek vidékre az emberek a nyüzsgő, helyenként zsúfolt nagyvárosokból, vagy ahogy sokan nevezik, „a betondzsungelből.” Az ingatlan. com adatai szerint Budapest lakossága 2020-ban majdnem 13 ezer fővel csökkent, és a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek 2021 januárjában, mint egy évvel ezelőtt.
Vidék egyenlő nyugalom
Kemerle István, vagy ahogy többen ismerik, Pipás és párja, Tóth Krisztina idén hagyták maguk mögött Budapestet. Mindketten érezték, hogy a főváros nem nekik való. Badacsonytomaj volt az álomcél, de az ingatlanárak miatt végül a szomszédos Nemesgulácsra esett a választásuk. Pipás egy éve amúgy is a Balatont járta a lángossütőjével, így most a család felhagy a kétlaki élettel, falusiak lettek.
–A k islány unk hétéves, megvártuk, hogy befejezze az elsőt, aztán ideköltöztünk – idézte fel Krisztina. – Biztosak vagyunk abban, hogy jobb lesz neki nyugodt életet élni, mint a fővárosban folyton rohanni. Iskola itt is van, a múltkor pedig, amíg az apjával sütöttük a lángost Tomajban, elengedtük játszani vagy egy tucat gyerekkel a kétutcányira lévő játszótérre. Ilyet Budapesten biztosan nem mertem volna megtenni! – mondta Krisztina, hozzátéve: amikor ismerősei meghallották a költözés hírét, a legtöbben felsóhajtottak, „de jó nektek, mi is ezt terveztük!”
Tücsi is lelépett
Aryee Claudia, azaz Tücsi és családja nemrég költözött egy Budapest környéki kis településre.
– Budapesti lányként Székesfehérvárra költöztem a páromhoz, de tudtam, ha gyerekünk lesz, túl messze leszek a fővárostól. Ő viszont nem akart ott élni, ezért döntöttünk az agglomeráció mellett. Nem bántam meg, húsz perc alatt bent vagyok autóval az Erzsébet hídnál, míg régebben, amikor Pesten laktam és tévénél dolgoztam, egy órát is elvitt a munkába járás – sorolta az előnyöket Tücsi.
Nem bírtuk a karantént
Tavaly az ingázókra vonatkozó járványszabályok miatt a nyugati határszélen található Rajkára költöztek a legtöbben, de népszerű Budapest agglomerációja és a balatoni települések is. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője szerint a koronavírus és az azzal járó karantén jelentősen hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségéhez.
– A járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kertes házak iránt, de a lakásdrágulás is felerősítette a kiköltözési hullámot az utóbbi években – mondta.
Sokba kerülhet az ingázás
Sokan valóban anyagi okból választják a vidéki vagy agglomerációs életet, mert csak a várostól távol tudják megfizetni a lakás vagy ház árát. A költségek számításakor viszont nem veszik figyelembe az utazást. Egy család egy 20 éves lakáshitel ideje alatt egy másik ház árát is simán elköltheti csak az ingázásra. Dorner Lajossal, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnökével vettük sorra a költségeket.
– 2 5 kilométerről mun - kába járni napi 50 kilométer autózást jelent. Naponta 3000 forinttal és 20 munkanappal számolva 60 ezer forint csak a tankolás. Az egyéb üzembentartási költségek havi
100 ezer forintig is elmehetnek. Így lehet tíz év alatt egy 20 éves la k á sh itelt a lapu l véve 20-24 millió forintot elingázni. A férj és feleség legritkább esetben dolgozik ugyanott, két autóra van szükségük, máris 40-48 millió forintnál tartunk. Biztosan olcsóbb kiköltözni? – tette fel a kérdést a közlekedési szakértő.
Volt már ilyen
A kilencvenes években már volt egy, a mostaninál is erősebb kiköltözési hullám, kisgyermekes családok építkeztek parcellázot t telkeken, vagy vásároltak lakóparkokban házakat.
– Tíz évvel később a már felnőtt gyerekek visszaköltöztek a városba, esetenként a szülők is – idézte fel Ongjerth Richárd urbanisztikai szakértő, aki szerint nem tudni, hogy most csak átmeneti-e a kiáramlás vidékre, de köze lehet hozzá a családtámogatási rendszernek is. – A járvány csak lökést adott a folyamatnak, és új jelenség az is, hogy a még aktív nyugdíjasok 100-150 kilométerre a fővárostól választanak lakóhelyet maguknak, például a Balaton mellett. Nem biztos, hogy mindenki végleg ott is marad, és nem térnek majd vissza később.