Haltáp mérgezi a Balaton vizét
A környezettudatos horgászok alapból főzött kukoricadarát használnak
CSOPAK — Áll a bál a Balatonnál, a járvány tépázta szezon még el sem kezdődött, de a legnagyobb tavunk vízminősége körül máris a forrnak az indulatok. Egy most közölt tanulmány megállapításai szerint a horgászok tehetnek arról, ha algásodik a tó, mert túlzásba viszik a haletetést.
– Visszautasítom ezeket a következtetéseket, miért lenne jó nekünk, hogy mocsárrá tegyük a tavat?! Nekünk is elsőrendű érdekünk, hogy tiszta vízben, egészséges halak nevelkedjenek! – háborodott fel az elemzésen Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke. – Sőt mi voltunk azok, akik a felmérés elkészítését szorgalmaztuk, és részt is vettünk benne. A szabadidős horgászattal kapcsolatos kérdőívet összesen 2079 horgász töltötte ki, ez tagságunk nagyjából 5 százaléka. A kutatók több más mellett arról is érdeklődtek, hogy milyen csalival dolgoznak horgászaink, mennyi etetőanyagot juttatnak a vízbe. A felmerésen alapuló számítások önmagukért beszélnek.
– Önmagában valóban sok a szabadidős és versenyhorgászat során a Balatonba évente bejuttatott etetőanyag menynyisége, amely mintegy 2083 tonnára becsülhető, de ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi a tó halgazdálkodásának éves foszformérlege, vagyis hogy ugyanakkor mennyi foszfor távozik a halfogás és a haltetemgyűjtés során évente, akkor a tóba kerülő haleledel nem okozhatott olyan sokkot, amely érdemben befolyásolhatta volna a tó vízminőségét, vagy szerepet játszhatott volna a tavalyelőtti algavirágzás kialakulásában – sorolta az érveket az egyesületi vezető.
A csopaki Rósa Bálint tegnap már kora reggeltől Tihanynál pecázott. A tapasztalt pecás szíve szerint nem is engedné a káros etetőanyagok használatát.
– A feleségem olvasta az interneten a hírt, és nekem is mondta, hogy a rengeteg etetőanyaggal szennyezik a vizet, a foszfor miatt pedig aggódnak a szakértők. Látják, én ezért használok kukoricadarát megfőzve. Mindig ezzel etetem a halakat, és ezzel biztosan kárt sem okozok – magyarázta a Blikknek a 77 éves férfi, aki tegnap egy 36 centis halat is kifogott, de egyből visszaengedte.
Ám Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja drámainak látja a helyzetet. A vízgazdálkodási szakember bár ugyanazokkal az adatokkal dolgozik, de saját további számításai szerint évente nem 8, hanem 80 tonna foszfor jut a tóba a speciális összetevőkből készített haleledelek révén. Szerinte félő, hogy a jelentős foszforszennyezés miatt szakadt fel a medence aljáról nagy területen 2019ben – például Almádi körzetében – az algagyep, és zöldült be a tó.