Bajjal járhat, ha nem veszi át az ajánlott levelet!
A szankcióktól nem mentesít, ha nem tudják kézbesíteni az értesítőt
Járt már úgy ön is, hogy nem tudta átvenni a postán a hivatalos, tértivevényes levelet, és megindult egy eljárás a háttérben, amiről nem is tudott? Esetleg kopogtattak a rendőrök, mert nem jelent meg tanúként, vagy egy bírságot nem fizetett ki? Ez utóbbi történt a napokban a TNT dobosáva l, I nt ivel, azaz Zuber Krisztiánnal is, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki. Mutatjuk, mire kell figyelni, hogy elkerülhetőek legyenek az ehhez hasonló helyzetek.
Ha nem keresi, visszaviszik
Az első és legfontosabb minden esetben – legyen az polgári vag y büntetőüg y, szabálysértési eljárás –, hogy az át nem vett levél nem mentesít az eljárás megindítása alól. A postás kétszer próbálja kézbesíteni a levelet, ha nem sikerül, egy értesítőt hagy, amelylyel a postán lehet átvenni a küldeményt. – Mind a polgá r i, mind a büntetőeljárásokban előfordul, hogy a címzett az átvételt megtagadja. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha azon a napon, amikor ez megtörtént, megkapta volna. Ez azért fontos, mert a kézbesítettnek tekintett iratot követően lehet alkalmazni a különböző jogkövetkezményeket, mint például bírság vagy elővezetés – hívta fel a figyelmet dr. Wagner Ádám, a Wagner & Wagner Ügyvédi Iroda alapítója. – Másrészt viszont büntetőés büntető-végrehajtási ügyekben a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni az iratot, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az ügyirat a címzett értesítési címéről, tényleges tartózkodási helyéről és lakcíméről „a cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.
Milyen indokot fogadnak el?
– Fontos, hogy ha valaki nem vette át a levelet és elismeri a hatóság felé, hogy ennek figyelmetlenség volt az oka, akkor a kifogását vagy kérelmét nem fogják elfogadni, hiszen a figyelmetlenség önhibának minősül. Az indoklás általában akkor vezethet eredményre, ha igazolható, hogy a kézbesítés a postai küldemények vagy hivatalos iratok kézbesítéséről szóló jogszabály megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, illetve akkor, ha az iratot a címzett önhibáján kívül nem tudta átvenni, mondjuk kórházban volt – mondta a szakember, aki hozzátette: mindenképpen figyeljünk a határidőkre.
Mi lehet a következmény?
A büntetőügyekben értelemszerűen akkor adnak ki körözést, ha a feltételezett elkövetőt keresik, vagy esetleg egy tanút próbálnak megtalálni.
– Polgári ügyekben eljáró bíróságok nem adnak ki körözést. Ugyanakkor, bizonyos esetekben – mint például egy válóper során – van lehetőség arra, hogy a bíróság elrendelje például az anya vagy a gyermek felkutatását. Az erről szóló végzést az illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg – mondta dr. Wagner Ádám.
A polgári peres ügyeknél inkább az jelenti a kockázatot, ha mondjuk tanúként idéznek valakit, aki nem veszi át az idézést, akkor a bíróság elrendelheti a tanú elővezetését is, amely azt jelenti, hogy a rendőrség megkeresi, és jobb híján beviszi a bíróságra. Ennek a költségét viszont ráterhelik a magát előzetesen ki nem mentő tanúra.
A szabálysértési eljárásokban is adhatnak ki körözést, például akkor, ha a szabálysértési elzárással is büntethető személyt keresik, mondjuk éppen a jogerősen kiszabott bírság befizetésének elmulasztása miatt. Ez az úgynevezett átváltoztatás, amely akkor lép életbe, ha első fokon jogerőre emelkedett egy bírság, mondjuk egy közlekedési szabálysértés miatt, de az illető nem fizette meg, vagy közérdekű munkában sem dolgozta le. Ilyenkor vagy fizet, vagy „leüli” a bírság összegét. De akkor is körözést adnak ki, ha valakit szabálysértési elzárás szankcióval sújtanak, és önként nem jelenik meg a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben.