Defibrillátort kap Christian Eriksen

Beültetett defibrillátort kap a múlt szombati, finnek elleni Európa-bajnoki csoportmeccsen a pályán összeeső dán Chistian Eriksen – közölte Morten Boesen csapatorvos. Az olasz Internazionale focistáját a pályán kellett újraéleszteni, nagyjából öt percig nem vert a szíve. A kardioverter-defibrillátort szívmegállás után arra használják, hogy szabályozza, vagy vészhelyzet esetén újraindítsa a szívműködést. Boesen szerint az eszköz Eriksen (képünkön) számára nélkülözhetetlen, s a klasszis elfogadta ezt. Az újraélesztésnél segédkező német orvos, Jens Kleinefeld elárulta, a futballistának az volt az első mondata, amikor magához tért: „A fenébe, még csak 29 éves vagyok!”

Szombat délután a világbajnoki címvédő lép pályára Budapesten. Hihetetlen, de igaz, Franciaországot közel ötven esztendeje sikerült legyőznünk legutóbb tétmérkőzésen. Bár az a párizsi meccs a magyar futballtörténelem egyik kiemelkedő, felejthetetlen kilencven perce volt.

„Már az X is szép eredmény lenne...” – nagyjából ilyen hangulatban indult útnak 1971 őszén a magyar válogatott. A közvélemény nem volt túl optimista a franciák elleni Európa-bajnoki selejtező előtt. Pedig a Hoffer Józsefet váltó Illovszky Rudolf szövetségi kapitány irányításával egyre érettebb játékot mutatott a nemzeti csapat. Ám ami akkor, 1971. október 9-én a párizsi stadion 40

Vincze Ottónak tetszett a magyarok teljesítménye ezer nézője előtt történt, arra a legoptimistábbak sem számítottak...

– Készült egy riportfilm arról a túráról. Azóta sokszor láttam, és lenne egy javaslatom: a Magyar Televízió szerkesztői vetítsék le a szombati, Franciaország elleni találkozó előtt ezt, hadd lássa ország-világ, milyen is győzni Párizsban, és milyen az, amikor a franciák gratulálnak a magyaroknak, és szeretnének mezt cserélni velünk. Mert ez történt akkor – emlékezett vissza Dunai

Dunai Antal reméli, megtörik az átok, újra legyőzzük tétmecscsen Franciaországot

Willi Orbán (jobbról) és Botka Endre

gyakran együttes erő

vel állította meg a portugálokat, például Diogo Jotát Antal, az Újpesti Dózsa örökös bajnoka, olimpiai aranyérmes labdarúgó. – Ragyogó teljesítményt nyújtottunk és magabiztos győzelmet arattunk az Eb-selejtezőn. Itt van előttem az első gólunk. Noskó Ernő felpasszolta hozzám a lasztit, ami a tizenhatoson belül magasra pattant, és így háttal állva, ollózó mozdulattal játszottam meg Bene Ferit, aki kapásból lőtt a hálóba. A meccs utáni estén a Moulin Rouge-ban mulattunk, felejthetetlen pillanatok voltak. Azt kívánom az utódoknak, éljenek meg hasonlókat! Szombatra pedig 2-1-es magyar győzelmet tippelek, igaz, a portugálok ellen is ezt vártam. Itthon, ilyen közönség előtt futballozni kell bátran, félelmet nem ismerve. Bár ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy olykor nálunk legyen a labda...

Dunai Antal otthon, a hűvös szobában, egy pohár finom spanyol vörösborral a kézben nézte, és nézi majd az idei kontinenstorna öszszecsapásait. Azon a bizonyos párizsi sikertúrán a válogatottunk egyik legjobbja volt. A másik két főszereplő pedig a legendás, és fiatalon elhunyt Bene Ferenc, no meg az élete csúcsmeccsét játszó Zámbó Sándor. Illovszky Rudolf a fénykorát élő Újpestből állította össze a csatársort, amely így állt föl: Fazekas László–Bene–Dunai II– Zámbó.

– Ott, Párizsban ünnepeltem a huszonhetedik születésnapomat, s mondhatom, valóban sikerült emlékezetessé tenni. Ám nemcsak nekem, az egész gárdának – nyilatkozta a lila-fehérek legendája, Zámbó Sándor. – Szinte tökéletes futballt mutattunk be, és olyan gólokat lőttünk, amelyeket még ma is érdemes lejátszani. A második találatnál elindultam a bal szélen, csináltam három cselt, majd a rövid sarokba bombáztam. Győztünk 2-0-ra, és bárcsak ez lenne a végeredmény szombaton is, a javunkra! De más az álom és más a realitás. Én már elégedett leszek akkor is, ha ugyanazt a küzdőszellemet látom majd, mint legutóbb a portugálok ellen.