Halálfélelme volt Péternek az asztmás rohamoknál
Bár a betegség ma még nem gyógyítható, kezeléssel tünetmentessé tehető
Asztmája legrosszabb éveinek rohamaikor halálfélelme volt Pós Péternek, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége elnökének.
– Húszéves múltam, amikor előzmény nélküli csillapíthatatlan köhögési rohamok törtek rám – mondta a Blikknek a férfi. – A sokadik alkalom után mentem orvoshoz. Köhögéscsillapítókat adott, de nem használtak. Fél évvel később az inf luenzával tüdőgyulladást is kaptam, kórházba vittek. Alapos vizsgálat derítette ki az asztmám. Ezután a célzott kezelések évekig elegendőek voltak, de később újabb tüdőgyulladások, légcsőhurutok és inf luenzák fok ról fokra súlyosbították az asztmám, az már csak szteroidokkal vált kezelhetővé. A súlyosabb rohamoknál, amik akár több órán át is tarthattak, halálfélelmet éreztem – mesélte. – Ilyenkor egyre rövidül a felszabadító köhögések közötti idő, mellkasunkon félelmetes, abroncsszerű szorítást érzünk.
Péternek ez a szorongása egészen addig tartott, amíg ki nem derült, hogy asztmás. Ezután maga is megpróbált minél többet megtudni betegségéről. Rájött: nem szabad a belégzést erőltetni, mert a probléma a hörgőgörcscsel akadályozott kilégzéssel van, emiatt nem tud megfelelően kiürülni a tüdő.
Így segíthet magán a beteg
– Hogy elég helye legyen a friss levegőnek, szükség esetén akár alaposan elnyújtott kilégzéssel is erőltetni kell a tüdő kiürítését – véli. – Ha kell, még a mellkas kézzel való összeszorításával is segíthetjük a levegő távozását. A kilégzést minél kisebb ajakréssel tegyük, mert gyors kifújáskor a hörgők összetapadhatnak, ez erősen gátolja a kiáramlást. Hatékony kilégzés után rövid belégzés is elég, ennek erőltetése igen káros!
Fontosnak tartja, hog y a betegek minél előbb orvoshoz jussanak, mert ő is csak azóta nem fél a betegségétől, amióta tisztában van vele, mit kell tennie, ha jön a roham.
Jellemző tünetek
– A legjellemzőbb tünet, hogy a hörgők összeszűkülnek, fokozódik a váladéktermelés és megjelenik a sípoló hang a kilégzésnél – mondta dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. – A sípolás mellett köhögési rohamok is jelentkezhetnek, emellett légszomj, nehézlégzés és fulladásérzés is lehet, amit kísérhet mellkasi szorító érzés.
A tüneteket kiválthatják allergének, például pollenek, penészgomba, poratka vagy állati szőr. Fokozhatja az asztmás panaszokat szmog, légúti fertőzés, hideg levegő belégzése, megerőltető testmozgás, valamint stressz is. Bizonyos gyógyszerek és vegyszerek belégzése is előhozhatja a tüneteket. A genetikai hajlam mellett növeli a betegség kialakulásának esélyét a dohányzás és az elhízás.
Kezelés és terápia
Kezeléséhez leggyakrabban hörgőtágító és gyulladáscsökkentő gyógyszer-kombinációt használnak, amit a jobb és gyorsabb hatás érdekében belégzőkészülékből kell beszívni. Ezzel célzottan a tüdőbe jut a gyógyszer. Ezenkívül roham esetén inhalátor (gyógyszerporlasztó) ajánlott, illetve allergén immunterápia és biológiai kezelés is szóba jön a súlyosabb betegek terápiájában. Az asztma nem gyógyítható, de jól beállított kezeléssel tünetmentességet lehet elérni. A pácienst nem akadályozza betegsége a hétköznapi tevékenységekben, sőt akár sportolhat is.