Fordítsuk hasznunkra a természetet!
Széllel, vízzel és nappal is termelhe tünk energiát, kör nyezetbarát módon
Ön hallott már az SDG-ről? Tudja, hogy pontosan mit is jelent, és mekkora jelentősége van a jövőnkre nézve? Az SDG, azaz Sustainable Development Goals 193 ország által egyhangúlag elfogadott, 2030-ig elérendő 17 Fenntartható Fejlődési Cél, amelyben egyebek mellett a tiszta vízre és alapvető köztisztaságra, felelős fogyasztásra és fejlesztésre, valamint az óceánok és tengerek védelmére törekvő erőfeszítések szerepelnek. 2019-ben pedig az Európai Unióban meghirdették az európai zöld megállapodást is, amelynek célja nem k isebb, mint 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé tenni Európát, és ezt követően már negatív kibocsátásra kell törekedni az unióban. Ennek egyik előzménye az volt, hogy az Európai Parlament 2019 novemberében éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa: minden klímaváltozással kapcsolatos jövőbeni javaslat a maximum 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést tartsa szem előtt.
Az Európai Unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és minden EU-s programban a források legalább 30 százalékát az éghajlatvédelmi célokkal összhangban kell felhasználni.
Nos, kicsiben, mi is napi szinten igyekszünk megfelelni ezeknek – még ha nem is tudunk róla – azáltal, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet, lekapcsoljuk a feleslegesen égő izzókat és száműzzük az életünkből a műanyagot. De mit tehetünk még?
Nap
A napenergia egy olyan végtelen energiaforrás, amit egyelőre csak korlátozott mennyiségben tudunk hasznosítani. Miközben egyórányi napsütéssel képesek lennénk teljesen kielégíteni bolygónk egyévnyi energiaszükségletét! Kétféle, számunkra is alkalmazható napenergia-forrást különböztetünk meg: aktív és passzív. A passzív energia az épületek felmelegítésére és bizonyos fokú megtartására alkalmas.
Az aktív napenergia-termelésnek két lehetséges felhasználási lehetősége van: elektromosáram-, illetve hőenergia-termelés. A már hazánkban, háztartási szinten is ismert és sok helyen használt elektromos áramot termelő napelemeket 1950 körül kezdték el alkalmazni, de szélesebb körben csak jóval később terjedt el. A napelemnek nincs károsanyagkibocsátása, és tiszta energiából termeli az energiaszükségletet, amelyl y e l a me l - lett, hogy óvjuk a környezetünket, rengeteget spórolunk is: miután visszatermeli a bekerülési költséget, már csak bevételt termel, nem kell fizetni a szolgáltatónak az elektromos energiáért. A rendszer telepítését számos hazai és európai uniós támogatás is segíti a háztartásokban.
Víz
A vízben rejlő energiát már az ókori görögök is felhasználták gabonafélék őrlésére vízimalom formájában, napjainkban a
legköltséghatékonyabb elsődleges megújuló energiaforrás. A legnagyobb vízenergiakapacitással a világon Kína rendelkezik.
A vízben rejlő energia kihasználásához azonban nem mindenhol kedvezőek a természeti adottságok, így hazánk energiamixében sem szerepel számottevő arányban (~0,1 százalék).
Szél
A szélenergia hasznosítása sem új keletű: kezdete az időszámításunk előtti második évezredre tehető. Jelenleg ez a leggyorsabb ütemben terjedő megújuló energiák közé tartozik. 1997 és 2018 között mintegy 75-szörösére növekedett globálisan a szélerőművek kapacitása. Ennek talán az a leg
főbb oka, hogy a telepítési költségek csökkennek. Így akár már házi mini szélturbinánk is lehet, amely otthonunk energiatermelését segíti. Például az IceWind házi szélturbinája tavaly debütált a piacon, 3200 dollártól, azaz egymillió forinttól kapható. Persze vannak kisebb szélturbinák is, amelyek 300-500 wattos teljesítményre képesek a szél erősségétől és elhelyezkedéstől függően. Ezeket 100 ezer forint körül árulják.