Átadták a Lovardát
A helyiek nem hisznek az aranyban, de örülnek, ha mégis talál majd ott a cég
NAGYBÖRZSÖNY — Aranylázban égnek a Börzsöny lakói, mióta kiderült: Nagybörzsöny, Márianosztra és Kóspallag határában, Nagyirtás és a Rózsa-hegy területén egy cég nemesfémet bányászna. Kutatások szerint 1000 tonna arany és majdnem ugyanenynyi ezüst lapul a föld mélyén.
Agyonfoltozott aszfaltút szalad a festői szépségű Márianosztrára, ahonnan öttengelyes, húsztonnás, füstokádó teherautók dübörögve szállítják a követ. A falu közepén Stedráné Kati néni a kapuja előtt áll, háta mögött magasodik
Stedráné Katika örülne, ha valóban volna ott arany, unokáinak se lenne gondja az életre a lerabolt Csák-hegyi kőbánya, aminek jó részét elhordták már.
– Hallottam, hogy újra nemesfémet bányásznak majd a hegyekben – újságolta
Kati néni. – Rengeteg arany van odafent, ha mindet kitermelik, akkor még a gyerekek is kolbásszal kardozhatnak – lelkendezett.
A falu jegyzője már óvatosabban fogalmaz, szerinte nem bizonyított még, hogy valóban ekkora mennyiségű nemesfém bújik meg a föld alatt. De azt elismeri, ha beindul a bányászat, az biztos munkahelyet teremt majd a térségben.
A kocsma fotocellás ajtaján belépve a kamionos Kem József épp arról mesél, hogy a Rózsa-hegyen már gyerekkorában is működött az aranybánya. Igaz, gazdaságtalanul. Mint mondja, később négy ember odatelepült egy lakókocsival, csendben dolgoztak, a kutyát se zavarták. Aztán a hetvenes évek végén a bánya bejáratát berobbantották. De a legenda tovább él, mert évek óta még mindig látni a környékén kincsre vadászó kölyköket.
– Még lejjebb, a pataknál is arany után kutatnak a gyerekek, persze nem találnak semmit – magyarázza a kamionsofőr. – Ha ez a bányászati cég modern technológiával jön, több esélye lehet. Bízom benne, a Rózsa-hegyre nem vár ugyanaz a sors, mint Csák-hegyre, aminek a java részét elhordták.
A nagybörzsönyi erdész, Pesek József szerint nem fenyegeti veszély a Rózsa-hegyet. Úgy véli, mivel a Rózsahegy a Pilisi Nemzeti Park területén fekszik, a konceszsziót elnyerő cég legfeljebb arra kap engedélyt, hogy zárt rendszerben termelje ki az aranyat, a meddő földet viszsza kell helyezni. Mint mondja, a Börzsönyben a Rózsabánya volt a legelhíresültebb hely, ott termelték ki a legtöbb nemesfémet.
– Hogy hol van a Rózsabánya? Fent a hegyekben, légvonalban négy kilométer – int nyugat felé az erdész. – Azt gyalog is nehéz megközelíteni. Már az XIII. században is bányásztak ott aranyat, több mint két évszázadon át folyt a kitermelés – tette hozzá az erdész. Aki oda tudna vezetni minket, de a háta és a lába is fáj, így esélyünk sincs rá.
Mielőtt bármilyen bányászat kezdődne, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnak jóvá kell hagynia az érintett terület érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát. A Hun-Bányászati Kft. ezt az engedélyt októberben megkérte. A többi már szerencse kérdése.
BUDAPEST — Ünnepélyesen átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben pénteken, a kulturális örökség napjai országos megnyitóján.
A Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1901-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai azonban a Lovardát sem kímélték.
A hiteles rekonstrukció hűen követte a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg.
Az újjászületett Lovarda épületét a kulturális örökség napjain, szombaton és vasárnap a nagyközönség is ingyenesen megtekintheti, de a Hauszmann paripái című vezetett séta októberi alkalmain is ingyenesen látogatható.