Összeesküvés-elméletek 9/11 után
Szeptember 11-én a húsz évvel ezelőtti terrortámadásra és áldozataira emlékezett a világ. A célpont a nyugati gazdaság egyik jelképe, a World Trade Center ikertornyai és a világ legerősebb hadseregét irányító Pentagon volt. Az Amerika elleni támadás túlte
Alighogy összeomlottak a nyugati civilizáció ikonikus jelképei, máris lábra kaptak, és a világháló révén elképesztő gyorsasággal terjedni kezdtek az első összeesküvés-elméletek. Az elmúlt húsz évben a kétkedő hangok nem csitultak. A történtek egy részét ugyanis máig sem sikerült megnyugtatóan tisztázni. A különféle összeesküvések-elméletekről rengeteg könyv jelent meg, és kimeríthetetlen táptalajuk az Internet. A logikusnak tűnő érvelések mellett a legvadabb elképzelések kaptak szárnyra.
A hivatalos magyarázatokat kezdetben leginkább Európában fogadták kétkedve, de mára az amerikaik nagy része is megkérdőjelezi néhányukat. Sokan úgy vélik, a kormányuk keze is benne van a történtekben, de legalábbis a felelősségét igyekszik csökkenteni, leplezni. Mindez nem az első eset lenne az amerikai történelemben. Nyílt titok, hogy Roosevelt elnök tudott a Pearl Harbor elleni 1941. december 7-i japán támadásról, ám politikai okokból nem tett ellene semmit.
A 2001/9/11-el kapcsolatos összeesküvés-elméletek lényege, hogy a kormányzat tudhatott a készülő terrorakciókról, mégsem tett semmit azok megelőzésére. Van olyan nézet is, amely ennél messzebbre megy, állítván, hogy tevékeny részt vállalt abban, hogy a támadások sikerüljenek. A háttérben geopolitikai és gazdasági indokok húzódnak meg: a hidegháború megnyerése után az Egyesült Államoknak új ellenfél után kellett nézni. A valós, ám mégis megfoghatatlan terrorveszélyre való hivatkozással pedig bármilyen geopolitikai és stratégiai célt el lehet érni: korlátozni lehet a személyiségi jogokat, háborúkat lehet indítani, ellenőrizni lehet a világgazdaság szempontjából létfontosságú iparágazatokat. Még egy hónap sem telt el, és amerikai csapatok megindultak Afganisztán ellen.
Az tény, hogy a titkosszolgálatoknak voltak értesüléseik a terroristák szervezkedéséről, készülő akciókról, merényletekről. Ám az kizárt, hogy bárki is részletekbe menően sejthette volna, mi készül. Ráadásul az információk áramlását, cseréjét megnehezítette a különböző titkosszolgálatok közötti rivalizálás. Ezt később számos vizsgálat, jelentés bizonyította. Nem véletlen, hogy a terrortámadást követően a titkosszolgálatok munkáját átszervezték, hatékonyabbá tették. Elfogadták a Belbiztonsági Törvényt, melynek keretében felállították a Belbiztonsági Minisztériumot. És elfogadták a Patriot Act törvényt, ami gyakorlatilag szabad kezet adott a rendfenntartó szerveknek a magánemberek megfigyelése, szabadságjogainak korlátozására. A 20. évforduló különlegessége, hogy Joe Biden elnök utasítására elkezdték a 9/11-el kapcsolatos titkosított akták feloldását.