Mit tett és mit tesz az EU?
Az elmúlt évek, illetve a jelenlegi uniós intézkedések között tallózva bemutatunk néhány konkrét esetet, amelyek mind arról szólnak, hogy mit tett és tesz az Európai Unió a köz és annak egészsége érdekében.
2016-ban lépett érvénybe a frissített uniós dohányirányelv, célja: a fiatalok dohányzásának visszaszorítása.
Európában a rossz levegőminőség az egyik legfőbb környezeti tényező, amely az idő előtti elhalálozásokért is felelőssé tehető. 2016-ban a legfontosabb szennyező anyagokra (pl. nitrogén-oxidok) vonatkozóan új irányelvet fogadtak el, szigorították a nemzeti kibocsátási határértékeket.
Az EU vizeit ma már a keretirányelvben foglaltak szerint védik. Az ivóvíz minőségének és hozzáférhetőségének javulnia kell.
A teljes élelmiszerláncra vonatkozó ellenőrzéseket már 2017-ben szigorította az EU, különös tekintettel az állati eredetű termékekre, a szennyezettségre, de a csomagolóanyagokra is kiterjesztve a figyelmet.
Több ország ismét szembesült a védőoltással már megelőzhető betegségekkel (kanyaró). 2018-ban az EU a tagállamok oltási rendjének a jobb összehangolására szólított fel.
A fogyatékkal élők teljes mértékű társadalmi részvétele érdekében 2019-ben az EU parlamentje elfogadta az európai akadálymentesítési irányelvet: a mindennapi termékek és kulcsszolgáltatások akadálymentes elérhetőségét.
2021-ben a rák elleni küzdelemhez új cselekvési tervet mutattak be.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szigorúan szabályozza a gyógyszerek forgalomba kerülését, nyomon követve a biztonságosságát. Folyamatosan küzd a hamisított gyógyszerek ellen.