Aki volt katona, azt sorozzák be elsőként
Ötvenéves korig bárkit behívhatnak, de elsőként azokat, akik már kaptak katonai kiképzést
BUDAPEST — Sokan gondolhatták az elmúlt harminc évben, hogy a sorkötelezettség már csak történelem, amire csak az idősebb generáció gondol nosztalgiával. De mi történne, ha az orosz–ukrán háború olyan komolyra fordulna, hogy szükség lenne a hadrafogható férfiak és nők mozgósítására? Kladek András nyugállományú ezredes mondta el a Blikknek, kit hívhatnak be katonai szolgálatra.
– Fegyveres támadás veszélye esetén a parlament kétharmados döntéssel kihirdetheti a megelőző védelmi helyzetet. Kézbesítik a behívókat, elkezdődik a behívottak alkalmassági vizsgálata. Rendkívüli helyzetben a katonai szolgálat a 18 és 50 év közötti férfiak számára alkotmányos kötelezettség. Először a mintegy 11 ezer önkéntes tartalékost mozgósítják, akik már megkapták a 6-8 hetes alapkiképzést. A legutóbbi adatok szerint 31 ezer fős hivatásos állománnyal együtt ez a létszám adja a magyar haderő gerincét.
Ha fokozódik a helyzet, várhatják a behívóparancsot, akik voltak már katonák, és „szagoltak puskaport” – fogalmazott a szakértő, hiszen a hadsereg számára a legértékesebb az a katona, aki megkapta az alapkiképzést. Egy friss behívott, aki nem volt még katona, csak a kiképzés után vezényelhető, tehát az ő behívásuk szerepel utolsó helyen. Polgári védelemre és honvédelmi munkára is behívhatóak a 65 évnél fiatalabb férfiak és az 55 évnél fiatalabb nők
– idézte az ide vágó törvényt a szakértő.
Az általános hadkötelezettséget 1868-ban vezették be, 21 éves kort kellett betölteni hozzá. De 1939-ben – amikor a honvédelmi kötelezettséget törvényben is rögzítették – már 18 évesen hívták be a fiatalokat.
A meghatározott idejű sorkatonai szolgálat a hidegháború eredménye, a szovjet– amerikai szembenállás miatt a Nyugatról érkező agresszió esetére, erős haderővel kellett rendelkezni.
A kötelező sorkatonaságot, 135 éves hagyománya után, éppen tizennyolc éve törölték el: a legutóbbi bevonulás 2004. május 11–12-én volt. Ekkor 2022 fő teljesítette utolsóként sorkatonai szolgálatát.
A 90-es évek elején még 50-60 ezer hadkötelest soroztak be évente. Végül a kötelező sorkatonaságot társadalmi nyomásra törölték el. Túl költséges is volt, és sokan még azt a fél évet sem szívesen vállalták – a szolgálati időt ugyanis fokozatosan csökkentették.
A 70-es években még 24 hónap volt, 1977-től álltak át a 18 hónapos kiképzésre, ez egészen 1989-ig tartott. Ebben az időszakban még bőven 70 ezren felül volt a behívottak száma.
1990-ben már csak egy évre kellett bevonulni. A szolgálati időt 1997-ben szállították le kilenc hónapra, 2002től már a hat is elegendő volt. De érdemi kiképzés alig történt ennyi idő alatt.
A néhai Magyar Néphadsereg
vezetői 1972-ben találták ki azt a rendszert, hogy – az orvosi egyetemek hallgatóinak kivételével – a frissen érettségizett, egyetemi vagy főiskolai felvételt nyert fiúkat felsőfokú tanulmányaik megkezdése előtt egy évre bevonultatják.
A rendszer egyetemenként meghatározta, melyik intézmény jövendőbeli hallgatója hova kerüljön. A katonai szlengben „táposoknak” hívott egyetemisták Lenti, Nagyatád, Zalaegerszeg, Szombathely, Marcali, Kalocsa harckocsizó és gépesített lövészezredeinél katonáskodtak.
A jogi egyetemek hallgatói a budapesti tanárképzősökkel együtt a zalaegerszegi Petőfilaktanyába kerültek, 1981–82 között a későbbi Fidesz alapítói itt ismerték meg egymást: itt volt gépesített lövész Orbán Viktor, Fodor Gábor, Bayer Zsolt honvéd.
A törvényt megkerülni nem lehetett, minden egyetemistát besoroztak. A jogszabály szerint az egyetem után még hat hónapra be kellett vonulniuk, akkor már tisztként, igaz, ezt könnyű volt kicselezni egy munkahelyi igazolással. Kivéve az orvosoknak, akiket már végzett doktorként hívott be a hadsereg, így oldva meg a laktanyák egészségügyi szolgáltatását.