84 évesen is új filmről álmodik
BUDAPEST — Ha a dal örök sláger lehet, akkor a film még inkább azzá válhat. Időtlenné. Az Oscar-díjas Szabó István művei nekünk, magyaroknak szívfacsaró, lélekemelő mesék. A 84 esztendős rendezőóriás az utóbbi időben a járvány miatt is visszahúzódva él. Úgy véli, el kell fogadni az idő múlását. Szeretne még filmet csinálni, de csak olyat, amelyhez még van kellő ereje. Az mindenesetre örömmel tölti el, hogy a napokban munkássága előtt tisztelegve egy multiplex mozi kényelmében is élvezhetjük a művészi képsorait, csodás filmjeit.
A Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó, aki a Mephisto című filmjével Oscar-díjat nyert 1982-ben a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, végigdolgozta az életét. Alkotott, mély gondolatokkal és felkavaró képekkel ajándékozta meg a közönséget. Ám az utóbbi időben szinte eltűnt a nyilvánosság elől. Legutóbbi filmje, a Zárójelentés 2020 februárjában került a mozikba, zajos sikerrel, hogy aztán a világjárvány elhalkítson mindent és mindenkit.
– A Zárójelentés a csodálatos színészek miatt is többet érdemelt volna – mondta lapunknak Szabó István. – Klaus Maria
Brandauer, Udvaros Dorottya, Eperjes Károly, Stohl András és a többiek valóban közönségszórakoztató, élményszámba menő produkciót nyújtottak. Ezt jól mutatta, hogy egy hónap alatt nagyjából harmincezren nézték meg a hazai mozikban a filmet. Aztán jött a Covidjárvány, és szinte megállt a világ. Onnantól kezdve pedig mintha elfelejtették volna a Zárójelentést a hazai filmszínházak.
A rendező most mégis visszakap valamit a sorstól – még ha nem is a Zárójelentést. Merthogy ez a film nem szerepel a Cinema MOM Mozi programján, másik hét Szabó-alkotás viszont igen! Március 24-től naponta a rendezőzseni korábbi művei szórakoztatják az érdeklődőket.
Hét nap – hét zseniális Szabó-film!
– Meglepve hallottam ezt a hírt, s bevallom, jólesett – folytatta a rendező. – Nem tudom, mi a szokás, hogy engem illett volna-e értesíteni erről, avagy sem, de ez most nem számít. Ráadásul a Mephisto március 24-től országszerte is mozikba kerül, mégpedig digitálisan felújítva. Afféle életműsorozat ez, nyolcvannégy évesen az ember már folyamatosan visszafelé tekint. Pedig természetes módon állandóan gondolkodom, vannak elképzeléseim, de már csak olyan filmet forgathatok, amelyhez még van erőm, olyan témát választhatok, amelyet fizikailag is megvalósíthatok. Tudomásul kell venni az idő múlását, különösen amikor az ember kiszolgáltatottá válik, egy járvány, egy háború vagy egy baleset miatt. A feleségemnek megsérült a válla, kórházban kezelték, már szerencsére jobban van és hazajöhetett. Megpróbálunk vigyázni magunkra, csendben, visszavonultan.