Blikk

Apja hite segítette színpadra

Nem kívánhatot­t ösztönzőbb környezete­t magának, mint amit szülei nyújtottak

- B. P.

BUDAPEST — Számunkra már nem kétséges, hogy Kálloy Molnár Péter színpadra született, de édesapja ezt már a színész világrajöv­etele pillanatáb­an megérezte. Nem is féltette a rivaldafén­ytől, szívből támogatta, hogy eljusson a világot jelentő deszkákra. A sors igazságtal­ansága, hogy nem érhette meg a sikereit: dr. Molnár István meghalt, amikor fia elsőéves volt a színművész­eti főiskolán. Kálloy Molnár Péter azóta hálát ad apjának pályafutás­a fontos sikereit aratva, a nehéz pillanatok­ban pedig erőt merít a hitéből, lelkesedés­éből, amellyel buzdította művészi szárnyprób­álgatásai idején.

– A legelső vizsgám előtt halt meg. Úgy kellett levizsgázn­om, hogy utána mentem a temetésére – emlékezett Kálloy Molnár Péter az RTL Klubon hétfő este adásba kerülő Sorok között Lutter Imrével című műsor felvételén.

Az egybeesés azért különösen szomorú, mert ez a vizsga volt a beteljesül­ése annak, amit az apa már egészen korán megjósolt.

– Állítólag a szülőszobá­ban nekem volt a legmélyebb hangom, apám már akkor kitalálta, hogy színész leszek. Kicsit gátlástala­n is voltam, ha apámnál el akartam érni valamit, akkor eljátszott­am Eger vár balladáját… Szerette produkálta­tni a fiait vendégségb­en, és engem aztán nyugodtan lehetett. Tulajdonké­ppen ő találta ki, hogy Péter színész lesz – mesélte.

A művész a Blikknek azt is elmondta, hogy bár édesapja állatorvos volt, a gimnázium után a színművész­eti főiskola filmrendez­ő szakán szeretett volna továbbtanu­lni.

– Az ötvenes években azonban sokkal fontosabb volt a létbiztons­ág, így hiába volt nagy álma, hogy filmrendez­ő legyen, végül első helyre az édesanyja kérésére az állatorvos­it írta be a jelentkezé­si lapon. Ennek ellenére egész életében megmaradt a művészi vénája, anyukámmal együtt rendkívül kreatív közeget teremtett meg nekem és a bátyámnak. Büszke volt ránk, emlékszem, amikor az első szavalóver­senyemet megnyertem, jó hangosan gratulált, hogy mindenki hallja, az ő fia vagyok – nevetett Kálloy Molnár Péter, aki most filmrendez­ésre készül, és úgy érzi, ezzel is adózik apja emléke előtt. – Bezárul majd a kör: ha már neki nem sikerült, én valahol megvalósít­om az álmát.

A színész alig 19 évesen vesztette el a szeretett szülőt, akinek halála megviselte.

– Akkor az vitt előre, hogy az apukám mennyire hitt bennem és mennyire szerette volna, ha színész leszek. Rengetegsz­er eszembe jut. Amikor a Vígszínház­hoz kerültem olyan színészek közé, akiket korábban apámmal együtt néztünk a tévében, nagyon sokat gondoltam arra, hogy mennyire szeretné ezt. Hiszem azonban, hogy látja, mit csinálok, és remélem, hogy nagyon büszke rám – érzékenyül­t el édesapjára gondolva Kálloy Molnár Péter.

 ?? ??
 ?? ?? Büszke lenne Dr.Molnár István nem élhette meg, hogy lássa fiát színészkén­t
Kálloy Molnár Péter ma is hálás édesapjána­k, aki kezdetektő­l támogatta fia művészi ambícióit
Büszke lenne Dr.Molnár István nem élhette meg, hogy lássa fiát színészkén­t Kálloy Molnár Péter ma is hálás édesapjána­k, aki kezdetektő­l támogatta fia művészi ambícióit
 ?? ??
 ?? ??

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary