Örüljünk vagy sem?
Oroszok nyerik a magyar Eb-érmeket
A nyolc hazai szabadfogású versenyzőből négy is honosítás után lett magyar birkózó
BUDAPEST — Remekül indult a mieink számára a hazai rendezésű birkózó-Európa-bajnokság, a nyitónapon két szabadfogású versenyzőnk is döntőbe jutott, kedden, lapzártánk után Muszukajev Iszmail (65 kg) és Bajcajev Vlagyiszlav (97 kg) is aranyéremért küzdött a fináléban. Az örömbe azonban némi üröm vegyülhet, hiszen a magyar tehetségek helyett eddig honosított oroszok szállítják az érmeket.
„Hol vannak a magyar edzők neveltjei?” „Hát már a birkózók között sincs magyar?” – a gratulációk mellett ilyen és ehhez hasonló értetlenkedő szurkolói kommenteket is szép számmal találunk a közösségi médiában.
A két birkózó mindenesetre egyaránt kiemelte, hálásak a magyar közönségnek.
– Nagyon jólesik a biztatásuk, remélem, hogy a keddi döntőben is ugyanilyen szurkolást kapok, és egész Magyarországnak örömet tudok szerezni – mondta a tokiói olimpián már hazánknak 5. helyet szerző Muszukajev.
Róla és a tavaly honosított Bajcajevről is elmondható, hogy Oroszországban születtek, nőttek fel és lettek sikeresek. Rövid ideje kerültek ide, a magyar nyelvet nem beszélik. Szintén magyar színekben szerepelt egyébként Halidov Gamzatgadzsi (61 kg) és Kuramagomedov Murad (74 kg).
Helyzetük teljesen más, mint az olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu testvéreké, akiknek édesapjuk kínai, de magyarságuk nem is lehet kérdés, hiszen édesanyjuk magyar, születésük óta itt élnek és versenyeznek.
A honosításokra a szabadfogású szakág nehéz helyzete miatt volt nagy szüksége a hazai szövetségnek, hiszen az állami támogatások mértéke is nagyban függ a sikerességtől.
– A sportot az állam megmozgatott tömeg, olimpiai, világ- és Európa-bajnoki eredményesség alapján finanszírozza elsősorban, ezért párhuzamosan kell a piramis alját fejlesztenünk, növelnünk az edzők számát, megoldani a továbbképzésüket és felnőttszinten eredményesnek maradnunk – magyarázta korábban a világ- és Európa-bajnok Bácsi Péter, a magyar szövetség sportigazgatója.
Hasonlóan látják a helyzetet az olimpiai bajnok legendák is.
– Sajnos szabadfogásban szűkül a hazai mezőny, egyre kevesebben választják a szakágat, a jobb képességű gyerekeket általában a kötöttfogás felé viszik, a tradíciók miatt az edzők többségéhez is ez áll közelebb. A honosításokkal próbálunk felzárkózni, de ez szabadfogásban Európa-szerte jellemző, nem tartom extrém dolognak. S ha mégnézzük, a magyar válogatottban is vannak honosított focisták, akik nem beszélik a nyelvet – mondta a Blikknek az FTCnél szakosztályvezető Sike András.
A szintén ötkarikás aranyérmes Hegedűs Csaba jó véleménnyel van a honosított sportolókról.
– Aranyos, kedves, imádni való srácok, akiket ugyanúgy szerethetünk, akikért ugyanúgy izgulhatunk, mint ha magyarnak születtek volna. Tehetségükkel, tudásukkal bizonyították, hogy méltók a címeres mezre – mondta lapunknak a hazai szövetség korábbi elnöke.
Természetesen a honosítások nem jelentenek hosszú távú megoldást, s ezt a szövetségnél is tudják. Az elmúlt években komoly támogatások landoltak a sportágnál, és tavaly megkezdhette működését Csepelen a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia: a Németh Szilárd szövetségi elnök által létrehozott alapítvány 4,5 milliárd forintot kapott a beruházásra.