Lányait rendezte a filmjében Ákos

BUDAPEST — Kovács Ákos 34 éve a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja. A Kossuth-díjas művész új vizekre evezett, Magunk maradtunk címmel kisjátékfilmet forgatott.

 Sosem tagadta, már gimnazistaként foglalkoztatta a filmezés. Régi álma vált valóra. Új kihívás volt?

Kovács Ákos: Nem teljesen új terület számomra a rendezés, ha figyelembe vesszük, hogy az évek során már több mint húsz klipet forgattunk játékfilmes elemekkel. Természetesen sok tekintetben új ez a kihívás, most jóval nagyobb csapatot kellett koordinálnom, és meg is kellett dolgozni a bizalmukért. Óriási, maradandó élmény volt. Remélem, még lesz alkalmam hasonló munkát végezni a jövőben úgy, hogy a meglevő feladataimat is végezhetem.

 A két kisebbik lánya, Kata és Júlia is szerepel a kisjátékfilmben. El tudott vonatkoztatni ettől, vagy inkább maradt az édesapjuk, mint rendező?

Ákos: Nyugodt helyzetet kellett teremtenem minden játszó személynek, a lányaimnak is. Kata az 1956-os jelenetben statisztált, szépen helytállva, Júlia pedig nagyobb, színészeknek is becsületére váló feladatot teljesített bravúrosan.

 Nem félti őket a média világától?

Ákos: Természetesen féltem őket. A legnagyobb lányom,

Anna korábban szerepelt már velem színpadon, és bár hálás volt a lehetőségért, azt mondta, hogy ez nem az ő útja. Kata jobban élvezi a szereplést, ő színitanodában tanul.

 A filmben megjelenik az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve háborús családi emlékek is. Amikor a forgatások zajlottak, még álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ilyen konfliktusra számíthatunk a szomszédban... Ákos: Felfedezhető olyan elem is a filmben, amely erre a konfliktusra is utal, és már kaptam is néhány olyan viszszajelzést, hogy a sok-sok információért, az apró részletek sokaságáért bizony érdemes többször is megnézni a 27 perces Magunk maradtunk című kisjátékfilmünket. Aprólékos munkát végeztünk, minden jelenet, szó vagy hanghatás hozzáad az egészhez és az összhatást igyekszik erősíteni.

N. Sz.