Titkos kamrákat rejt
Immár 173 éve kapcsolja össze Budát és Pestet a Lánchíd
Eredeti állapotában állítják helyre a főváros első átkelőjét
BUDAPEST — Gőzerővel folynak a Lánchíd felújítási munkái, melyeket a Blikk is megnézett. Sorozatunk következő részében a híd legmélyebb pontjától a legmagasabb csúcsáig mutatjuk be exkluzív videónkban a műemlék épületet.
A Széchenyi lánchíd Budapest egyik legrégebbi, legismertebb hídja és jelképe, amely Budát és Pestet köti öszsze. A műemlék építmény felújítás alatt áll, azonban már nem kell már sokat várni, hogy ismét használhassuk. Az útpálya várhatóan már idén decemberre elkészül, míg a gyalogosok jövő ősszel kelhetnek át újból a hídon. A munkaterület le van zárva, azonban a Blikket beengedték olyan helyszínekre is, ahol a felújításban részt vevő szakembereken kívül szinte még senki sem járt.
Először a 14 méter mélységben Megugrott a súlyos májbetegségek száma a 2–5 éves gyerekek körében az Egyesült Királyságban és más európai országokban. Mi történt?
– A szokásos hepatitisvírusokat nem mutatták még ki. A szakemberek vizsgálják, mennyire veszélyes és hogyan terjed. A WHO figyelmeztetést adott ki más országoknak, hogy jelentsenek minden hasonló, ismeretlen esetet. Vigyáznunk kell ezzel az új vírussal.
Mi az a hepatitis?
– Májgyulladás, ami vírusos eredetű. Típusai a hepatitis A, B, C, D és E. A fertőzésnek különböző jelei lehetnek: emésztési zavarok, hasfájás, besárgult szem. Ha a labor igazolja a hepatitist, azonnal kórházi kezelés szükséges.
Miért?
– A hepatitis nem azonnal halálos, található lehorgonyzókamrába másztunk le, ami megközelítőleg a Duna vonalával egy szinten helyezkedik el.
– Hatalmas terhet visel az egész szerkezet, itt rögzítették stabilan a hidat. A láncok vége ide van lehorgonyozva, ezért is hívják lehorgonyzókamrának – magyarázta Puskár Anett, az A-Híd Zrt. kommunikációs vezetője.
A lehorgonyzóöntvény mögött és fölött összesen ötezer köbméter beton található az eredeti hídfőtömbön kívül. Ezt használták a láncok és a híd egész súlyának rögzítésére, amikor 1914–15-ben meg kellett növelni a szerkezet teherbírását, mivel addig egészen más járművek használták az eredetileg 1849. november 20-án átadott hidat.
– A Lánchídnak egy olyan formáját próbáljuk meg kialakítani, ami nagyjából megegyezik az 1914–15-ös átépítés
utáni külsővel. Ennek részei lesznek majd a korhű kandeláberek és a híd festése is – mondta Puskár Anett.
Utunkat a lánccsatornában folytattuk, ami az útpálya szintjétől 14 méteres mélységben lévő lehorgonyzókamráig vezet. Csak szűkös lejáraton keresztül tudtuk megközelíteni a csatornát.
Az itt dolgozó munkások, akárcsak a bányákban szokás, egy arcképes tábla segítségével jelzik, ha lemennek a lánccsatornába, hogy a többi dolgozó is tudja, ki van épp lent a mélyben. A csatorna egyre jobban szűkül lefelé menet, ami megnehezíti a hónapokig is ott dolgozó szakemberek életét.
Ezután a Lánchíd teteje felé vettük az irányt és felmásztunk egészen a 23,5 méter magasan elhelyezkedő pilonok tetejére is, ahová szintén nem volt egyszerű feljutni.
A Lánchíd pilonjainak a tetején van a koronasaru-terem és maga a koronasaru.
– Mivel a Lánchíd függőhíd, ezért hatalmas súlyt kell megtartania. Fontos, hogy a két végpontja a lehorgonyzásnál jól legyen rögzítve, illetve a pilonok tetején elbírja az egész híd súlyát – kalauzolta stábunka Puskár Anett. A szerkezet azért is érdekes, mert lehetővé teszi nagy terhelés- vagy hőmérséklet-különbség esetén a láncok mozgását, illetve hőtágulását,
látni, hogy javában zajlik az útpálya szerkezetének
védőruha, védősisak
amit egy ott elhelyezett mérce segítségével lehet követni.