Mégis egészségesebb a fehér rizs a barnánál?
Hiába gazdagabb tápanyagokban, ha a szervezet kevésbé tudja hasznosítani
Ha valaki fogyni akar, a finomított lisztből készült ételekről általában a teljes kiőrlésűekre vált, a fehér rizs helyett a barnát választja. A barna rizst gyakran hirdetik úgy, hogy előnyösebb az egészségmegőrzés szempontjából, mint a fehér, sőt utóbbit sokan kifejezetten ártalmasnak tartják. De vajon valóban így van? A Woman’s World magazinnak Liz Carter természetgyógyász válaszolt a kérdésre.
Régóta vitatott
Számos oka van annak, hogy a barna rizst gyakran jobb választásnak tekintik. A különbség a két típus között az, hogy a barna rizs feldolgozatlan, a fehér rizsből viszont eltávolították a korpát és a csírát.
A teljes kiőrlésű gabonákat egészségesebbnek tartják, mert több rostot tartalmaznak. A rost olyan tápanyag, amelyről ismert, hogy csökkenti a koleszterinszintet, szabályozza a vércukorszintet és az emésztést.
Különböző rostok
Igaz, hogy a barna rizs több rostot tartalmaz, mint a fehér, mivel finomítatlan, de fontos ismerni a rost típusát is.
Kétféle létezik ugyanis: oldható és oldhatatlan. Az oldható rostok felszívják a vizet, lágyítják a székletet az emésztőrendszerben, így elősegítik a salakanyagok távozását. Serkentik a bélösszehúzódásokat, bomlásukkal hozzájárulnak a baktériumok megfelelő egyensúlyához a bélben.
Az oldhatatlan rostok azonban nem szívják fel a vizet és nem bomlanak le, kemény tömböt képeznek a belekben. Nagy mennyiségben fogyasztva valójában gyulladást, kellemetlen érzést, puffadást, gázképződést válthatnak ki.
A barna rizs oldhatatlan rostot tartalmaz, és Liz Carter természetgyógyász szerint ez jelentős terhet róhat a bélrendszerre.
– Láttam, hogy a barna rizst nagyon nehéz kezelni a bélproblémákkal küzdő pácienseim számára – mondta. –
Jobb, ha az oldható rosttartalmú élelmiszerekre összpontosítunk tehát, amelyek táplálják a bélrendszert.
Arzén és fitátok
A fentieken túl két további ok is arra késztethet, hogy lemondjunk a barna rizsről: a fitinsav és az arzén. A barna rizs fitinsavat tartalmaz, amely gátolja a szervezet azon képességét, hogy felszívjon bizonyos tápanyagokat, például vasat, cinket és kalciumot. Nagy mennyiségű fogyasztása vitamin- és ásványianyag-hiányhoz vezethet. A barna rizsben magasabb az arzéntartalom is, a mérgező nehézfém idővel növelheti az olyan betegségek kockázatát, mint a rák, a szívbetegség és a 2-es típusú cukorbetegség.
Előnyök és hátrányok
Gyakran hallható, hogy a feldolgozott „fehér” élelmiszerek ártanak az egészségnek. A rizs esetében viszont a gabona feldolgozása valójában eltávolítja a gyulladást okozó rostokat, csökkenti a fitinsav és az arzén mennyiségét, így a fehér rizs egészségesebb választás.
Az is igaz viszont, hogy a fehér rizs glikémiás indexe valamivel magasabb, mint a barnáé, ami azt jelenti, hogy jobban megemelheti a vércukorszintet.