Ez a harc lesz a végső
Három évtized alatt egykori önmaguk árnyékává váltak a szocialisták
BUDAPEST — Az utolsókat rúgja a Magyar Szocialista Párt. Az egykori nagy múltú kormánypárt ma már szinte eltűnt a politikai palettáról, pedig nem volt mindig így. A Blikk most összegyűjtötte a párt történetének nagy fordulópontjait.
1990–1994
Az 1989-ben az MSZMP volt tagjaiból megalakult párt rögtön az első szabad választáson ellenzékbe szorult. Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Szűrös Mátyás, Horn Gyula pártelnök indultak az MSZP színeiben, de a 17 százalékos eredmény vereséget hozott, az SZDSZ, a kisgazdapárt is megelőzte őket, az MDF alakított kormányt.
1994–1998
A gyenge gazdasági teljesítmény nagy többséget hozott Horn pártjának. Csakhogy aztán Horn kormánya fogadta el 1995-ben a máig vitákat kavaró Bokros-csomagot, ami példátlan népszerűségvesztést hozott nekik. Ráadásul kirobbant a Tocsik-ügyként ismert legnagyobb privatizációs botrány is, amelyben szintén érintettek voltak.
1998–2002
A választás első fordulójában még az MSZP nyert, ám Orbán Viktor fordított. A vereség miatt Horn Gyula lemondott a pártelnökségről, őt Kovács László követte.
2002–2006
A jóléti rendszerváltást ígérő Medgyessy Péterrel tért viszsza az MSZP a kormányrúdhoz, de alig három héttel a hivatalba lépése után kirobbant a D-209-es ügynökbotrány, a miniszterelnökről kiderült, hogy az egykori pártállam III/II-es ügynöke volt, amit először tagadott. Két évvel később mondott le.
2006–2010
Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila időszaka, az őszödi beszéd botránya. Lángba borultak a budapesti utcák, miután kiszivárgott, hogy Gyurcsány arról beszélt Balatonőszödön, hogy a választás előtti évben az általa vezetett kormányzás hazugságokra épült. Elkezdődött az
MSZP mélyrepülése, Gyurcsány lemondott, Bajnai Gordon ült a miniszterelnöki székbe.
2010–2022
A fájdalmas ellenzéki évek. Pártelnökök sora váltotta egymást, de a párt támogatottsága egyre zsugorodott. A végén már csak különféle formációkkal összefogva jutottak be a parlamentbe.