Nyaraláson lopták el a kisbabát?
BUDAPEST — Alig néhány napja számoltunk be a Vajdaságban élő Tóth Margit elképesztő történetéről, egy fővárosi olvasónk máris jelentkezett, hogy vele is hasonló rémség történt.
Mint megírtuk, az 1970-es évektől kezdve ezerszámra adhatták el az újszülötteket az egykori Jugoszlávia területén jó pénzért tehetős örökbefogadóknak. Az édesanyáknak azt mondták, a babájuk meghalt, de a holttestet soha nem adták ki nekik a kórházból. A Topolyán élő magyar asszony, Tóth Margit is így járhatott, amikor 1971-ben világra hozta ikerfiait, akik közül csak az egyiket, Rolandot vihette haza magával, most pedig azon van, hogy kiderítse az igazságot. Megosztotta Facebook-oldalán a felnőtt fia arcképét, mert úgy gondolja, hogy ha másik, elhunytnak hitt gyermeke még él valahol a világban, a köztük lévő hasonlóság alapján felismerhetnék őt és talán fel is vehetné vele a kapcsolatot.
A Budapesten élő László is az igazságot szeretné tudni, Margit történetét olvasva kereste fel szerkesztőségünket.
– 1989-ben az akkori élettársammal mentünk nyaralni a barátaink társaságában Jugoszláviába. A párom várandós volt, az utolsó napon pedig elfolyt nála a magzatvíz. Rijekába utaztunk, ahol a kórházban megszült. Nekem és az akkor 15 éves lányomnak megmutatták az inkubátorban, látszólag egészséges volt. De mire este visszamentünk, azt mondták, tüdőgyulladásban meghalt – mesélte a Blikknek a 72 éves férfi. A forgatókönyv a már szokásos: egy papírt ugyan aláírattak velük, az állítólag elhunyt babát viszont nem láthatták és ki sem adták nekik, hogy eltemethessék.
– Nagyon megviselt minket akkor, de utána már nem foglalkoztunk vele. Amikor néhány éve kirobbant a csecsemőeladási botrány Szerbiában, ekkor döbbentem rá, hogy mi is így járhattunk. Nagyon szeretném tudni, hogy mi az igazság, valóban él-e esetleg a fiam. Felvenném vele a kapcsolatot, és ha ő is akarja, fent is tarthatjuk – tette hozzá a férfi.