Eltűnhet magyar a málna!
Három hőhullám tombolt már az idei nyáron, szenvednek a gyümölcsösök
Elérhetetlen legendává válhat a nagymama málnaszörpje, málnalekvárja, az Agrárközgazdasági Intézet idei január–májusi jelentése szerint ugyanis jelentősen csökkent a hazai málnatermelés. A borúlátóbb előrejelzések szerint akár teljesen el is tűnhet a hazai málna.
A termelők többsége nem költött az ültetvények fejlesztésére, míg például Lengyelország technikai újításokkal elhúzott mellettünk, és hozzánk képest málnanagyhatalommá vált. Ez csak egy azon problémák közül, amit a globális felmelegedés okoz a hétköznapokban. A klímaváltozás megadhatja a kegyelemdöfést a kókadozó málnabiznisznek. Az idei szárazság és a 40 Celsius-fokos hőhullámok ha épp nem is tették teljesen tönkre a termést, de kicsi, töppedt málnaszemeket eredményeztek. Közben a piacokon megjelent a 4-5-ször nagyobb szemű lengyel málna, igaz, másfélszeres áron, kilónként 5 ezer forintért. Ebből nem lesz házi nagyiszörp és -lekvár.
– Megfelelő technológiával a klímaváltozás ellenére is lehetne termelni málnát és más bogyós gyümölcsöket, áfonyát, szedret, ribizlit, csak épp nem biztos, hogy megéri – vélekedett Kelemen Péter, a zöldség- és gyümölcstermesztők szervezete, a Fruitveb ügyvezetője.
A szakember szerint ahol nincsenek ilyen erős hőhullámok, mint amelyek hazánkat gyötrik ezen a nyáron, ott versenyképesebben termelhetők ezek a gyümölcsök,
hiszen nem fenyeget az a veszély, hogy jön egy egyhetes 40 fokos időszak és tönkreteszi az érő állományt. Június óta három ilyen hullám is volt ezen a rendkívüli nyáron.
Olaszországban azzal kísérleteznek, hogy az erdőkbe telepítik a bogyós gyümölcsöket, ahonnan amúgy is származnak, mert a lombkoronák adta árnyékban nem égeti szét a nap és a hőség a termést. Itthon viszont egy friss kormányrendelet épp megkönnyíti a fakivágást, legyen belőlük téli tűzifának való és ne árnyat adó málnaföld. Ha az energiaválság miatt letarolnák a magyar erdőket, már az olasz módszer sem mentheti meg a magyar málnát. Feltéve, ha igaza lesz Ürge-Vorsatz Diána klímakutatónak, a CEU professzorának, aki még június elején egy Facebook-posztban hívta fel a figyelmet, hogy a mostani lesz az eddigi legforróbb, de hátralévő életünkben a legelviselhetőbb nyarunk, és
ezután csak rosszabbak, melegebbek, szárazabbak jönnek a globális felmelegedés felgyorsulása miatt.
Az idei sárgabaracktermés jelzi, mi várja majd akkor a vásárlót a piacokon. A kajszi ebben az évben például sokkal kisebb, mint megszoktuk, és kevésbé lédús.
– Olcsóbban adom, édes is, mégis nehezebben fogy. A kevés eső és a nagy meleg miatt kisebbek a barackok. Minden gyümölccsel ez van most, amit nem öntöztek – ad magyarázatot Füzéresi Mihály kereskedő a Bosnyák piacon.
Szenvednek a gyümölcsfák, amelyeket nem öntöznek, és ki vannak téve a sugárzásnak.
– Öntözéssel és árnyékot adó jéghálóval viszont elejét lehet venni, hogy ne aszalódjon a fákra a termés – hívta fel a figyelmet Kelemen Péter agrárszakember.
Aszályban, öntözés nélkül a gyümölcs tönkre is megy dr. Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédő
Mérnöki és Növényorvosi Kamara munkatársa szerint, mert nemcsak a fák szomjasak, de a darazsak is. Felhasítják a gyümölcs héját, hogy hozzáférjenek a nedvesség miatt, majd jönnek a hangyák és a méhek is a szomjukat csillapítani.
Talán csak a kaktusz és a füge érzi jól magát aszály idején is. Utóbbi megterem az egyre inkább mediterrán jellegű Nagykanizsa környékén, a jelenlegi klímánk azonban mégsem paradicsomi állapot a fügének, a téli, de még inkább a tavaszi fagyok ugyanis tönkretehetik. Kivéve, ha csak a melegedés miatt a magyar télből sem maradna semmi...
Aponyi Lajos szerint valóban kezd mediteránná válni Magyarország éghajlata. Nemcsak a hőség és a szárazság utal erre, hanem megjelentek korábban nem jellemző kártevők, zöld és márványos poloska, harlekinkatica, sőt, itt-ott már a városokban is hallani a horvátországi nyaralásról ismerős énekes kabócák hangos ciripelését.
– Én azért még még mindig azt gondolom, hogy nekünk az itt honos növényfajtákból kellene megélnünk. Magyarország vízgyűjtő terület, itt folynak össze a Kárpát-medence folyói és ezek alkalmasak öntözésre – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Persze, ha a perzselő hőség és az aszály nem szárítja a természetes vizeket. Vagy a klímaváltozás ellen bevetett öntözés nem apasztja ezeket a vizeket. A Zagyva mellékfolyójával, a Tarnával Heves megyében épp ez történt nemrég: egy borászat addig szivattyúzta, hogy ki ne száradjon a szőlő, míg a mederből egyszer csak eltűnt a víz.