Miért nem kaphatunk végre

Egy liftet?  A házban lakók kilencven százaléka szeretné a felvonót, de van, aki ellenáll

BUDAPEST — Vádat emeltek egy autószalon dolgozója ellen, aki úgy adott el 24 járművet, hogy a több mint 223 millió forintos vételárát elsikkasztotta, megkárosítva így az értékesítőcéget.

A 27 esztendős férfi meglehetősen egyszerű módszerrel tüntette el a pénzt. Az eladott kocsik többségét átírták az ügyeskedésről mit sem sejtő vásárlók nevére, de a vádlott az átvett összeget nem fizette be a munkáltatójának. Az elsikkasztott milliókból saját magának vásárolt járműveket, nagy értékű műszaki cikkeket és ruhákat, egy részét pedig eljátszotta kaszinóban és online sportfogadáson.

„A vád tárgya még, hogy a férfi 8 millió forint vételárat úgy vett át egy gépkocsiért, hogy azt ígérte, az ügyintézési határidő miatt egy hét múlva jelentkezik, a pénzt azonban ekkor is magára költötte, az autót pedig nem adta át” – olvasható az ügyészségi iratban, amelyben az is benne van, hogy börtönbüntetést kérnek az elkövetőre.

BUDAPEST — Menni vagy nem menni? Sokak számára ez itt a kérdés az újpesti Erdősor utca egyik társasházában, ahol két éve próbálják megvalósítani álmukat egy 60 lakásos épület lakói. Liftet szeretnének a 80-as években épült, négyszintes házra. Ám ehhez a jelenlegi törvény értelmében a lakók 100 százalékának hozzájárulása szükséges, viszont vannak néhányan, akik ellenzik a beruházást, így a törvény változtatása nélkül erre esély sem lesz.

Márpedig vannak idősek, betegek, akik már alig tudnak felgyalogolni a lépcsőn, számukra roppant fontos lenne a felvonó megépítése.

– Sokan évtizedek óta itt lakunk. Akkor mi sem gondoltunk erre, de egyre idősödik az itt élő generáció. Összesen nyolcvanegy lépcsőfok vezet a negyedik emeletre, egyre nehezebben bírjuk. Van kerekesszékes lakónk is, évek óta nem mozdult ki, neki ez lenne az egyetlen esélye – sorolta ottjártunkkor Ábel Kornél, aki az egyik élharcosa a liftterv megvalósításának.

2020-ban jött az ötlet, a közgyűlés megtárgyalta és támogatta az elképzelést. A ház alkalmas arra, hogy kívülről egy vastraverzet felépítve, egy üvegfallal körülölelve közlekedjen a hatszemélyes lift.

– Nézze, itt vannak a fotók, ezek már működnek, Budapesten több is van belőlük. A sors fintora, hogy azóta már az ilyen magasságú lakóépületekhez kötelező a felvonó, sőt amikor épült, akkor is csak két lépcsőfokon múlt az, hogy ne vonatkozzon ránk az előírás – árulta el Ábel Kornél.

Becsöngettünk az első emeleten lakó Schmidt Jánosnéhoz, aki az erkélyről vágyakozva nézett le a közeli parkra.

– Több műtétem is volt, nagyon komoly erőfeszítés még innen is lejutni. Én nagyon mennék, de a térdem nem akar... – mondta kesernyés mosollyal. – Gyakorta azért teszek le a sétáról, mert képtelen vagyok a lépcsőzésre. Óriási segítség volna a lift.

Az „ellenkezők” miatt végül nem mertek belevágni az építkezésbe. A földszinti egyik lakó például azért vétózta meg a tervet, mert neki nincs szüksége a liftre és attól tart, hogy több lesz a közös költség, míg a harmadikon lakó egyszerűen „csak” perrel fenyegetőzik. Pedig a tízmillió forintos önrész rendelkezésre áll. A közös költséget korábban elég magas összegben határozták meg, a bank adná a nagyjából húszmilliós hitelt, a törlesztés miatt a lakásokra jutó havi befizetések szinte nem is emelkednének – tudtuk meg.

A közösség írt az igazságügyi tárcának is, reménykedve abban, hogy készek a törvény módosítására.

„A társasház fenntartásához nem szükséges, a szokásos működtetésen túlmutató többletberuházásokat sok esetben csak a tulajdonostársak

Van a környéken hasonló

épület, amely utólag

külső liftet kapott. Tehát

megvalósítható az ötlet

Schmidt Jánosné

a beteg térde

miatt nagyon

nehezen tud

lépcsőzni

egy része igényli, ugyanakkor a beruházások jellemzően nagyobb kiadásokkal is járnak, és a kiadások minden tulajdonostársat terhelnek. Ezért írja elő a társasházi törvény, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges” – foglalt állást a minisztérium.

Azaz százszázalékos „igen” szükséges. A lakástulajdonosok mégis bíznak abban, miként az illetékes tárca engedélyezte, hogy a napelemek telepítéséhez is elegendő legyen a lakók hetvenöt százalékának beleegyezése, a jogalkotók a jövőben készek változtatni a jelenlegi, gyakorta irreálisan szigorú, százszázalékos támogatási kötelezettségen.

Példa

Fájdalom