Édesanyja haláltusája kísérti
A Blikk korábban már segített Ricsin, most újra eljött az összefogás ideje
BUDAPEST — Mennyi fájdalmat bír el egy gyermek lelke? Talán senki nem tudja erre annyira pontosan a választ, mint a 10 éves Farkas Ricsike, akinek eddigi rövid életében több nehézség és tragédia történt, mint másnak 80 év alatt. A kisfiú három hónaposan új szívet kapott, ő volt a legfiatalabb baba, akin ilyen átültetést elvégeztek a magyar orvosok. Meg
próbáltatásai azonban nem értek véget, tavaly imádott édesanyját vesztette el örökre, nem is akármilyen körülmények között. A kisfiú és testvérei végignézték, ahogy apjuk és egy barátja gyógyszerrel megmérgezte édesanyjukat, Zsuzsannát. Az asszony a gyermekei szeme láttára halt meg VI. kerületi lakásukban.
Ricsike kisebb testvérével, Jázminnal együtt édesanyjuk testvéréhez, a Szlovákiában élő Andreához került. A nagynéni három műszakban dolgozik, hogy mindent megadjon a kicsiknek, de még így is napi gondokkal küzdenek. Andreának édesapja és annak új felesége a legfőbb támasza, a nagyszülők erejükön felül próbálnak segíteni.
– Annak idején, amikor Ricsikémet műtötték, a Blikk és az olvasók is rengeteget segítettek Zsuzsa lányoméknak – kezdte lapunknak Ricsike nagypapája. – Ezért a mai napig nagyon hálás vagyok. Azt hittem, ha az új szív jól szuperál, már soha semmi gondunk nem lehet, de sajnos nem így történt. Ricsikének ez csak a kezdet volt. Az apja, Bálint miatt pokoli évek következtek, ütötte-verte a kisfiút és a testvéreit is. Képes volt agyba-főbe verni egy beteg, új szíves kisfiút. Aztán lett egy másik barátnője, de amikor elfogyott a pénze, mindig visszatért pár napra a lányomhoz. Kizsarolt tőle mindent, aztán megint továbbállt. A gyerekek és a lányom is egy állandó érzelmi hullámvasúton utazott, aminek az lett a vége, hogy hatmillió forintért Bálint és egy barátja megölte a lányomat – folytatta megtörten Bencze László.
Ricsikét borzalmasan megviselte a tragédia, képtelen elfelejteni, ahogy édesanyja a haláltusáját vívja. Nagynénje és a nagyszülők próbálnak segíteni neki, hogy valahogy feldolgozza a látottakat, de valószínűleg ezek a képek sosem törlődnek ki a kisfiú emlékezetéből.
– Nagyon sokat beszél Ricsi és a testvére is az anyukájukról és arról, ami történt vele. Az apjukat csak Bálintként emlegetik, és soha nem szeretnék látni. Ő le is mondott róluk, nem kíváncsi a saját gyerekeire. Nemcsak lelkileg borzalmasan nehéz nekünk ez az időszak, hanem anyagilag is. Az apa semmiben nem támogatja gyerekeit, mindent nekünk kell előteremtenünk. Andi lányom Szlovákiában a saját és a két fogadott gyerekre még száz euró családi pótlékot sem kap, gondolhatják, ez mire elég. Én rokkantnyugdíjas vagyok, a párom pedig csak azért jár még dolgozni, hogy tudjuk őket támogatni. Kezdődik az iskola, rengeteg mindent kellene vennünk a gyerekeknek. Soha nem kértünk senkitől, annál büszkébb és dolgosabb emberek vagyunk, de most úgy érzem, az erőnk és a lehetőségeink végére értünk – taglalta nehéz helyzetüket László.
Ricsikének a szíve miatt élete végéig gyógyszereket kell szednie. Ez havonta több tízezer forint, amit szintén a családnak kell előteremtenie. Emellett minden hónapban egyszer kontrollvizsgálaton vesz rész Budapesten, a gyermekklinikán. Megerőltető mozgást nem igazán végezhet, és most már nemcsak testi, de lelki bajaival is szembe kell néznie.