Ha elindul a vonat: A gyilkos járat
Az ember szereti a katicákat, feltéve, ha nem Katicával hozza össze a sors. Katica ugyanis bérgyilkos, abból is a pechesebb fajta, ami nem feltétlenül a feladat szakszerű végrehajtására vonatkozik. Legújabb megbízatása a japán szuperexpresszre szólítja Ka
Gyilkos katicák pedig vannak. Igaz nem Brad Pitt jut az ember eszébe róluk. Sokkal inkább a harlekinkaticák. Hogy hogy nem, ők is a TávolKeletről származnak, de gyakorlatilag már szerte Amerikában és Európában is megtalálhatók. A bohócmintás katica pusztulással fenyegeti az őshonos fajokat, köztük a mi hétpettyesünket. És ha ez nem lenne elég, néha az emberbe is beleharap.
Nem valószínű, hogy David Leitch akcióvígjátékát, A gyilkos járatot a vérgőzös harlekinkatica inspirálta volna, sokkal inkább Quentin Tarantino és Guy Ritchie munkássága. És persze Iszaka Kotaro 2010-ben megjelent Ma riabitoru (angolul Bullet Train) című regénye. A rendező, aki már a Deadpool 2 című szuperhősös agymenéssel bizonyította, hogy ha nem is ér a példaképei nyomába, de nagyon igyekszik, sajátos módon amerikanizálta a japán akcióthrillert, összeeresztve keletet és nyugatot.
Adva van tehát Katica, az aktatáska, amit meg kell szereznie, valamint a Tokió és Kiotó között közlekedő szuperexpressz, ahol az esemény lezajlik. A feladat látszólag egyszerű a peches bérgyilkos számára, aki már csak békességre és ilyen egyszerű feladatra vágyik, a főnökétől kapta, akit Sandra Bullock alakít.
Nem is lenne semmi gond, ha történetesen nem tízmillió dollár lapulna a táskában. Persze bármi lehetne benne, nem az a lényeg. Sokkal inkább, hogy a táskára mások is pályáznak. Vagy lehet, hogy nem is a táskára? Lehet, hogy rá? Vagy valaki másra?
A száguldó vonaton veszett körforgás veszi kezdetét: bérgyilkosok, bosszúállók, simlisek és rablók küzdenek, kezdetben óvatosan, azután egyre va-dabbul. A gyilkosok sora, a szende kislánynak tűnő szociopata, a jakuzába beépült orosz maffiózó és a többi alvilági alkat gondoskodik róla, hogy az éjszakai vonatút ne legyen unalmas. Egyeseknek ez lesz az utolsó útjuk. Sokaknak.
Ahogy az elvárható, a fantasztikus japán szuperexpresszhez illően David Leitch rendező elképesztő tempót diktál. Ez nem egy békebeli, gyilkossággal fűszerzett vonatozás az Orient expresszen Poirot-val. Nem egy Száguldó erőd védelme Steven Seagallal. Filmje tele van felpörgetett akciókkal, emellett nagyon brutális, nagyon vicces és nagyon gátlástalan. Tele van vérrel, kegyetlenséggel, tarantinós párbeszédekkel, legalábbis az alkotó úgy gondolta, hogy nemcsak az akciók kreativitását, a vizualitást tekintve, de szövegelés terén is a nagy példakép nyomdokaiban jár. A főszereplőről se feledkezzünk meg. Brad Pitt a kisujjából kirázza a hol peches, hol kőkemény bérgyilkos, Katica figuráját.