A komposzt kezelése aszályos nyáron

A hosszan tartó szárazság és a kánikula hátrányosan érinti a konyhai és kerti hulladékokból, fűnyesedékből, felaprított gallyakból álló anyagokat. A víz hiánya miatt lelassul, vagy le is áll a szerves anyagok bomlása. Hiába forgatjuk, takarjuk a szerves anyagokat, a mikroorganizmusok nedvesség és levegő nélkül nem képesek szaporodni a komposztban, legfeljebb inaktív állapotban túlélni, mélyen belül a „magban”.

Mit tehetünk? Ahhoz, hogy a komposztálódás egyformán kiterjedjen minden szerves anyagra, nedvesítenünk és levegőztetnünk kell. Használjunk komposztstartert! Nem olcsó, ám igen hatásos. Éppúgy, mint a konyhai szerves növényi hulladékok komposztálása esetén, a starter készen kapható. A legtöbb starter légnedves állapotban levő gabonakorpából, morzsaszerű, rostos növényi részecskékből, cukornádmelaszból vagy reszelt cukorrépafejekből, kőzetlisztből, algaőrleményből és inaktív mikroorganizmusokból áll.

Ha ezt a starterkultúrát egyenle - tesen, rétegezve kiszórjuk, akkor a friss és kellően nedves konyhai hulladék, fűnyesedék bomlásnak indul, de nem bűzös rothadás, hanem korhadás veszi kezdetét. A végeredmény egy erdei avarra hasonlító sötét, földszerű és avarszagú massza, amit felhasználhatunk például a cserepes dísznövények tápanyagpótlásához. Ma már csappal felszerelt, fedeles konyhai komposztozó edényeket is gyártanak. Csupán arra kell ügyelni, hogy semmilyen állati eredetű hulladék ne keveredjen a komposztálandó zöldség- és gyümölcshéjak, csumák, káposzta- és salátalevelek közé. A csap arra szolgál, hogy lecsapoljuk a felesleges tápanyagokban dús lét, amit a szobanövények öntözéséhez fogunk akár azonnal felhasználni.