Ultrahangtól a PET-ig: a testünkbe látnak
A röntgen, az ultrahang, a CT és az egyéb képalkotó eljárások feltalálásáig az orvosok kénytelenek voltak sötétben tapogatózni. Az emberi testről annyit tudtak, amennyit az emberről holtában lehetett megállapítani. Ezért volt évszázadokig a boncolás az or
Mindig nehéz volt az orvosok dolga, amikor diagnózist kellett felállítaniuk. Ma már sokszor meg sem tehetik egy röntgenlelet nélkül. Egy rettenetes vesefájdalom vagy egy mellben kitapintott csomó esetében elengedhetetlen, hogy a szervről valamilyen felvétel készüljön, és egyes szűrővizsgálatok sem képzelhetőek el képalkotó eljárások alkalmazása nélkül.
A képalkotó vizsgálatok a testen belüli folyamatokról, illetve állapotokról nyújtanak információkat. Az eszközök működése azon alapszik, hogy az emberi test különféle szövetei különböző mértékben nyelik el vagy verik viszsza a sugarakat (röntgen, CT), a hanghullámokat (ultrahang) vagy az elektromágneses hullámokat (MRI). Minden eljárásnak megvan a maga helye a gyógyításban. „Tudásuk”, előnyeik és hátrányaik figyelembevételével döntenek az orvosok arról, éppen melyiket vetik be.
Az ultrahang-(UH)-vizsgálat
nem terheli a szervezetet, az orvos a monitoron azonnal látja a vizsgált szervet. Szinte minden szerv vizsgálatára alkalmas, amely nem esik „hangárnyékba”, vagyis a szerv és a vizsgálófej között nincs másik szerv vagy csont, illetve a szerv nem üreges.
a csontok válnak láthatóvá, és az üreges szervek is vizsgálhatók vele, kontrasztanyag segítségével. A röntgensugár nem veszélytelen, tehát sugárterheléssel jár, ami akkumulálódik a szervezetben. Ezért nem ismétlik feleslegesen. Minél korszerűbb a készülék, annál kisebb a sugárterhelése.
működése is a röntgensugarakon alapszik. De a gép egyszerre több metszeti felvételt készít, „felszeleteli” az adott szervet, és a beépített számítógép segítségével há
A röntgenvizsgálattal A computer-tomográf, a CT
romdimenziós képet készít. Főleg koponya, mellkas, hasi szervek vizsgálata esetén vetik be.
A mágneses rezonancián alapuló MRI
az elektromágneses tér (és egy számítógép) segítségével érzékeli a szervezet folyadéktereinek változását. Nagyon pontos információt ad a lágy szövetekről is. Drága és hosszú ideig tart, ezért csak meghatározott esetekben alkalmazzák. Gyakran keresik vele agyi, kismedencei elváltozások okát.
A pozitron-emissziós tomográfiának, a PET-nek
egészen különlegesek a képességei A szervek, szövetek funkcionálisan, azaz működésük közben vizsgálhatók, mint például a vér áramlása, vagy akár az anyagcsere. A vizsgálat előkészületeként a betegbe sugárzó anyagot juttatnak, ennek alapján alakul ki a kép. Tumorok esetén a ráksejtek magukhoz vonzzák a sugárzó anyagot, így a készülék ezeket a ráksejteket képes kimutatni.
Sok beteg fél az átvilágítás során őt érő sugárterheléstől. Hogy ez mennyire felesleges, nézzék meg grafikánkat! Megjegyzendő: a radiológusok mindig a lehető legkisebb sugárterhelésre törekednek, miközben a természetből bennünket folyamatosan érő ún. háttérsugárzás annak többszöröse is lehet, különösen nagyobb magasságban, például repülés közben.