Másfél mázsa busát fogott
► Az invazív halfajta zavarja az őshonosakat, ezért korlátlanul fogható és ehető
A horgászok a nyugalmat keresik, és türelemre van szükségük, Andrea mind
kettőt magáénak tudhatja
KISKÖRE — A türelem busát terem! Több mint ötven órát töltött csendben, szinte mozdulatlanul a Tisza partján Tamási Andrea, mesébe illő zsákmány lett a vége. Jutott a csodálkozó horgásztársaknak, vihetett, ki mennyit gondolt. De odahaza a szomszédok, barátok asztalára is busából készült a menü, miután egyetlen hétvégén 65 darab méretes halat fogott ki a fiatal anyuka. Kiskörén választott tökéletes partszakaszt, tuti csalifelhőt, majd a folyóra, a halakra és a szerencsére bízta magát.
– Pici g yerek korom óta horgászom, még apukám vitt magával. A szerelem felnőttként is megmaradt. De a busákkal igazából csak egy éve ismerkedtem meg. Azt mondják, aki egyszer megakaszott egy busát, az soha nem akar más halra menni – árulta el Andrea. Ez a hal ugyanis másként küzd a vízben, öt percig is eltart egy méretes példány fárasztása és kiemelése.
Andi már tavaly is járt erre, noha vagy 150 kilométerre lakik, de a horgászok a Tisza bőkezűségéről már korábban is meséltek. Főként a víztározó mellett, ahol a meder megtörik, és a 6 méteres mélységű víz hirtelen 3 méteresre csökken.
– A mikor tavaly először mentem busára, csalódást éreztem, öt napig egyetlen fogásom sem volt, a hatodik napon fogtam ki az elsőt. Az viszont egyből 16 kilósra sikerült, ezt azóta sem tudtam megközelíteni.
S hogy miért pont a busa? A szakma szerint ez az invazív halfaj túlságosan elszaporodott, az őshonos magyar halak, pont yok, keszegek, azok ivadékainak táplálékát
A 150 kilónyi, isteni húsú busából más horgászok, szomszédok, barátok is
és élőhelyeit is elveszi. Ezért ez a halfaj szabadon fogható és korlátlanul hazavihető.
– Nyáron kizárólag busázok. Napokat képes vagyok kint tölteni a parton, van nálam hálózsák, matrac, a parton alszom, ha nem esik. Ráadásul a busa az egyetlen hal, amit megeszek, s abból bármennyit. Nincs az a jellegzetes erős halszaga, s egyedüliként bőven van benne a rendkív ül egészséges omega-3 zsírsavból – érvelt Andrea.
A sikeres fogásnak nincs titka, mindig úgy indul útnak, hogy legalább egyet sikerüljön fogni.
– Péntek délben leértem, bekevertem az első etetőgombócot, ezt tízpercenként be kell dobni, hogy felhőt adjon a vízben, erre jönnek a halak. Estig 12 akadt a horogra. Szombat reggel 5-kor már talpon voltam, volt, amikor tízpercenként húztam ki egyet, más időszakban egyegy óra is eltelt kapás nélkül. Összesen másfél mázsa került
Teríték kaptak bőségesen
Andrea lánya már kifogta élete első, tízkilós busáját, kétségtelenül a mama nyomdokain jár
a haltartóba vasárnap délutánig.
Már a helyszínen adott a horgásztársaknak, akiket elkerült a szerencse. Aztán vödörbe, zsákokba kerültek, s indult haza az autóval. Otthon fag yasztószek rények várták őket, de jutott minden szomszédnak, barátnak.
– Isteni étel fokhagymásan, sütve, füstölve. És a legjobb pihenés, szórakozás, ha tehetném, mindennap busáznék – mondta lelkesen a fiatal anyuka, aki egyébként virágkötőként dolgozik, de már kislányát is „megfertőzte” a busázással.
– Tízévesen immár ő is kifogta élete első busáját. A tervek között szerepel, hogy jövőre együtt keressük fel a Köröst, amit szintén igazi horgászparadicsomként emlegetnek. Tudom, hogy nem csak magamnak teszek jót, de fontos, hogy így védjük az őshonos halainkat is – magyarázta Andrea.