Képet kapunk a társadalom aktuális állapotáról
Népszámlálásra általában tízévente kerül sor hazánkban. Legutóbb 2011-ben volt, a következő, 16. népszámlálást pedig idén ősszel bonyolítják le október 1-je és november 28-a között. A nagyszabású projekt részleteiről a Blikk Rövid Irént, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szóvivőjét kérdezte.
A népszámlálás mottója, hogy „Feleljünk, egymásért!”. Ez mit takar?
– A népszámlálás hazánk legnagyobb, egyben legjelentősebb, tízévente ismétlődő, statisztikai célú adatgyűjtése. A válaszadás a népszámlálásról szóló, 2018. évi CI. törvény értelmében kötelező, emellett azonban közös társadalmi érdekünk is, hiszen a népszámlálási adatok a mindennapjainkat, jövőnket befolyásoló szociális és gazdasági döntések, helyi fejlesztések alapjául szolgálnak majd. A népszámlálás éppen ezért a társadalmi felelősségvállalás egyik jellemző példája, a hazai lakosság közösségi erejének és öszszetartozásának erőpróbája: a válaszadással megmutatjuk, hogy képesek vagyunk felelősen együttműködni egy közös cél érdekében. Ezt fejezi ki az idei népszámlálás mottója is: „Feleljünk, egymásért!”
Milyen információkat kaphatunk a társadalomról ennek köszönhetően?
– A népszámlálás egy pillanatkép a társadalmunkról. A népszámlálási adatokból tudjuk azt pontosan megmondani, hányan élünk Magyarországon. Ezt az adatot 10 éven keresztül vezetjük tovább a következő népszámlálásig, a születések, a halálozások és a költözések adatai alapján. Talán nem is gondolnánk, de a népszámlálás során gyűjtött adatok mindannyiunk életére hatással vannak. Az országos és a helyi, a közvetlen lakóhelyünket érintő fejlesztési programokhoz is a népszámlálási adatok jelentik a támpontot. A népszámlálásnak köszönhetően alkothatunk képet hazánk népességének demográfiai, nemzetiségi és vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, háztartási és családi viszonyairól, lakáskörülményeiről. Láthatóvá válnak társadalmunk kisebb csoportjai, például a fogyatékossággal élők, a nemzetiségi, vallási közösségek is. A népszámlálás adatait a kutatók és a vállalkozók, vállalkozni vágyók, valamint az egészségügyi és esélyegyenlőségi fejlesztési programokhoz is használják.
Egy egyszerű állampolgár mit „nyer” a népszámlálással?
– A népszámlálási adatok segítségével megismerhetjük a háztartások és családok jellemzőit, lakáskörülményeit. Előfordulhat például, hogy a 2011-es népszámlálási adatokhoz képest azt tapasztaljuk, hogy egy településen jelentősen megemelkedik a kisgyermekek száma. Így a helyi döntéshozók bölcsőde vagy óvoda kialakítását kezdeményezhetik, vagy éppen játszótérfejlesztést hajthatnak végre. Az adatokból láthatóvá válik majd, hogy milyen lakáskörülmények között élnek például a kisgyermeket nevelő háztartások, vagy az egyedül élő, idős emberek. A népszámlálás során gyűjtött adatok segítik a döntéshozók munkáját, a lakásfejlesztési támogatások terén, az energetikai és a lakásfejlesztési, korszerűsítési pályázatok kiírásához nyújtanak megbízható támpontot.
Kiknek kötelező kitölteni a kérdőívet?
– A népszámlálással kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy amellett, hogy ez az egyetlen teljes körű lakossági adatfelvétel, az ebben történő részvétel a népszámlálási törvényben leírtaknak megfelelően mindenkinek kötelező. Ez az adatszolgáltatási kötelezettség nemcsak azokra a magyar állampolgárokra vonatkozik, akik a népszámlálás kezdetén, vagyis október 1-jén Magyarországon élnek, hanem azoknak a magyar állampolgároknak is ki kell tölteniük a népszámlálási kérdőívet, akik csak átmenetileg tartózkodnak külföldön, a kinttartózkodásuk nem éri el a 12 hónapot. Ahogy a legalább 3 hónapja hazánkban élő külföldi állampolgároknak is részt kell venniük a népszámlálásban. A KSH azonban nem ezzel a kötelező jelleggel szeretne megkérni mindenkit arra, hogy töltse ki a kérdőívet, hanem szeretnénk rámutatni, hogy milyen fontos, mindannyiunk számára nélkülözhetetlen adatokat gyűjtünk a népszámlálás során. Tízévente fél órát kérünk mindenkitől, ennyi ideig tart nagyjából egy 2-3 fős háztartás számára, hogy kitöltsenek egy lakáskérdőívet, és annyi személyi kérdőívet, amennyien a lakásban életvitelszerűen élnek. Akár 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki megtagadja a részvételt a népszámlálásban. A KSH célja nem a bírságolás, hanem az, hogy a lakossággal közösen sikeres népszámlálást hajtson végre. A népszámlálási kérdőívet október 1. és 16. között online, a népszámlálás honlapján (www.nepszamlalas2022. hu) tölthetjük ki. Talán ez a legkényelmesebb, legg yorsabb módja a válaszadásnak. Az online kitöltés időszaka alatt naponta 5 darab általános vásárlási utalványt sorsolunk ki. Azokat, akik nem élnek az internetes kitöltés lehetőségével, számlálóbiztosok keresik fel október 17. és november 20. között.
Milyen típusú kérdéseket tesznek fel?
– A témakörök, kérdések, melyeket a népszámlálás során vizsgálunk, évtizedről évtizedre szinte változatlanok, nagyon ritkán módosulnak, egészülnek ki más kérdéssel. Ez az adatok összehasonlíthatósága miatt is nagyon fontos. Minden háztartásnak ki kell majd töltenie egy lakáskérdőívet, itt a lakással kapcsolatos főbb jellemzőkre, például a lakás építésének évére, falazatára, alapterületére és a lakásban található szobák, félszobák számára kérdezünk rá, de itt kell megadni azt is, hányan élnek a lakásban. Utóbbi azért is nagyon fontos, mert minden címen annyi személyi kérdőívet is ki kell majd tölteni, amennyien a háztartásban élnek. Többek között a családi állapottal, az iskolai végzettséggel, a nyelvtudással, a foglalkoztatottsággal és az egészségi állapottal kapcsolatban gyűjtünk adatokat. Időről időre bekerülnek viszont új kérdések is a kérdőívbe. A hazai népszámlálások több mint 150 éves múltra tekintenek vissza. Régebben szerepelt kérdés például az írni, olvasni tudással kapcsolatban. Ma már inkább a digitális jártasság az, amit érdemes vizsgálni, hiszen az életünk ma már szinte elképzelhetetlen online jelenlét nélkül. Újdonságnak számít, először szerepel majd tehát a kérdőívben arra vonatkozó kérdés, hogy mire használják az emberek az internetet, végeznek-e bizonyos tevékenységeket az online térben (például vásárolnak-e, intéznek-e ügyeket online). Továbbá a lakás felszereltségével kapcsolatban rákérdezünk az energiahatékonyságra is, ebből többek között azt láthatjuk majd, mennyire jellemző az, hogy napelemmel vagy éppen napkollektorral rendelkezik ma egy lakás.
Számlálóbiztosok jelentkezését várják. Milyen feltételeknek kell megfelelni?
– Ez lesz az első népszámlálás hazánkban, amire papír kérdőívek nélkül, teljesen elektronikusan kerül majd sor. Az online kitöltési szakasz után a számlálóbiztosok a válaszokat ugyanis tableten rögzítik majd. Éppen ezért fontos, hogy a számlálóbiztosok magabiztosan tudják kezelni az adatgyűjtéshez használt tableteket. Ezeket az eszközöket a KSH biztosítja majd számukra. A helyismeret, a jó tájékozódási, kommunikációs készség szintén előnyt jelenthet a kiválasztás során, ahogy a rugalmas időbeosztás is, hiszen október 17-e és november 20-a között folyamatosan számítunk a munkájukra. Nagykorú, a 18. életévüket betöltő személyek jelentkezését várjuk erre a feladatra. A számlálóbiztosi munka végezhető például gyes, gyed mellett, de a tanulók és nyugdíjasok is jelentkezhetnek erre a feladatra.
Hány jelentkezőre van szükségük?
– Országosan előreláthatólag csaknem 28 ezer számlálóbiztos jelentkezésére lesz szükség a népszámlálás lebonyolításához. A munkalehetőségre a települési, a fővárosban pedig a kerületi önkor má ny zatokba n a jeg yzőknél lehet jelentkezni. Az, hogy egy-egy megyében, illetve településen hány számlálóbiztos jelentkezésére számítanak a jegyzők, függ egyrészt attól, hányan töltik majd ki online a kérdőívet, de természetesen a népességszámmal is összefüggésbe hozható. Ott, ahol többen élnek, értelemszerűen több számlálóbiztosra is lehet szükség. Budapest, Pest, Borsod-AbaújZemplén megye után várhatóan Bács-Kiskun és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében dolgozik majd a legtöbb számlálóbiztos október 17-e és november 20-a között. Természetesen a számlálóbiztosok az általuk elvégzett munkáért díjazásban részesülnek, tehát nem egy önkéntes tevékenységről van szó.