Benedeknek is hálásak az Eb-érmes vízilabdázók
▶ Az olimpiai bajnok három tanítványa úgy érezte, a legenda is velük volt
LAKE PLACID —
Konarik (balról), Vigvári és Molnár (jobbra) tizenévesen az UVSEben dolgozott együtt
Benedekkel
BUDAPEST — Benedek Tibor keze nyoma továbbra is érezhető a magyar vízilabdasporton. A 2020. június 18-án, hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt háromszoros olimpiai bajnok legenda UVSE-s tanítványai közül hárman mára a felnőtt-férfiválogatott fontos tagjaivá váltak, s Európa-bajnoki ezüstérmet ünnepelhettek.
A korábbi klasszis játékos, szövetségi kapitány 2017-ben az újpesti együtte s sz a k ma i ig a zg atója , majd 2018-ban vezetőedzője lett – a vízilabdával kapcsolatos tevékenységektől 2020. május 1-jén vonult vissza.
Betegsége ellenére amíg tehette, erőt, energiát nem kímélve foglalkozott az utánpótlás-nevelésre fókuszáló egyesület tehetségeivel, akik a mai napig hálásak neki mindazért, amit
Múltidéző
Legkiválóbb tanítványai közül a ma már a Ferencvárost erősítő Vigvári Vendel és Molnár Erik, illetve a Vasashoz igazoló Konarik Ákos is első nagy tornáján kapott lehetőséget Varga Zsolttól Splitben, s ki is vették a részüket a remek szereplésből.
– Természetesen egy ilyen siker után az ember eszébe jutnak azok a személyek, akik fontos szerepet töltöttek be a pályafutásában,
kaptak tőle. így a Mester is, mindhármunk Bene (balra) és korábban Puskásék is hasonló fehér keresztcsíkos mezben játszottak fejlődését nagyon sokat segítette – mondta lapunknak a 21 éves Konarik Ákos,
aki a nyáron szerződött Szolnokról Angyalföldre. – Ő mindent megnyert, amit csak lehetett, a mindennapokban mégis edzőként ugyanazzal az alázattal, tisztelettel dolgozott velünk, fiatalokkal, mint ahogy korábban játékosként. Sok személyes és szakmai tanácsot adott, de a legfontosabb, amit tanultunk tőle, az a hozzáállás és a vízilabda iránti szeretet.
A Ferencvárost erősítő, szintén 21 éves Vigvári Vendel sokat gondolt korábbi trénerére a torna alatt is.
– Ákossal voltunk szobatársak, így többször szóba jött a Mester, de az egész világversenyen mintha ott lett volna velünk, éreztük a támogatását
– mesélte a Blikknek a fiatal pólós. – Sok szakember munkájának köszönhető ez a siker, és persze az ő keze is benne van. Mi nagyon fontos két évet töltöttünk vele, ami alatt utánpótlás-játékosokból bekerültünk a felnőttmezőnybe. Rengeteg munkát fektetett belénk, taktikailag nagyon sokat tanultunk tőle, és elleshettük azt az alázatot, szorgalmat, hozzáállást, ami szükséges ahhoz, hogy szép pá lya f utást f ut hassunk be. Láthattuk, hogy ő sem volt soha elszállva magától, háromszoros olimpiai bajnokként sem.