Putyin még szentül hiszi, leigázhatja Ukrajnát

▶ Oroszország több katonát veszített hét hónap alatt, mint az afgán háborúban

MOSZKVA — Oroszország bekeményít, olyan, mint a korábban fölényeskedő, de mostanra sarokba szorított vadállat: kiszámíthatatlan és támadásra kész. Vajon mire készül a továbbiakban az Ukrajnában háborút indító Vlagyimir Putyin elnök?

Az oroszok 300 ezer tartalékost mozgósítanak és hamarosan a frontra küldik őket. És ez bizony árulkodó: több nemzetközi szakértő véleménye is megegyezik abban, a hatalmas ország veszteségei már komolyabbak, mint annak idején Afganisztánban voltak. Az óriási különbség, hogy az ukrajnai területeken hét hónapja zajlik az invázió, míg az afgánok elleni harc 1979 és 1989 között, azaz tíz esztendeig tartott. Akkor körülbelül 20-25 ezer katonát veszítettek a szovjetek.

Akadnak azonban olyan vélemények is, hogy a mozgósítás egyértelmű hadüzenet a Nyugat, azaz éppen a NATO számára.

– Hetek kellenek még ahhoz, hogy lássuk a mozgósítás hatásait, de a kelet-európai térség és a világ biztonságpolitikai helyzete egyértelműen rosszabb lett. Putyin üzenete világos: a háborúnak nem lesz egyhama r vége, mer t U k rajna eg yszerűen kell Oroszországnak, s az is fontos, hogy a nyugati hatalmak hátráljanak meg – magyarázta lapunknak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.

A 300 ezer „szép számna k ” hangzik a sza kér tő szerint, de jó részük háromöt éve szerelt le, vagyis azóta nincsenek katonai szolgálatban. A valóságban 150180 ezer lehet, akik a tartalékosok közül „valóban motivált, tetterős, jól használható katonák lesznek”. Ám néhá ny hónap fel készülés után képesek lehetnek olyan ellentámadásra, ami megszorongathatja Ukrajnát, vélekedett a szakértő.

– Put y in inkább az aktív erőket cseréli le. A legmagasabb kiképzési szinten lévő, úgynevezett első lépcsős alakulatokat. Biztos abban az orosz elnök, hogy a NATO nem indít támadást, ezért a tartalékosokat olyan helyekre vezényli, ahol a közelben NATOkatonák állomásoznak, míg az „erősebbeket” máshová irányítja az ukrán fronton – folytatta Tarjányi Péter.

A Die Welt című német lap meglepő módon arról írt, hogy Francia- és Németország hadserege is összeomlana egy orosz támadás alatt, noha nukleáris arzenáljával és csúcstechnológiás fegyvereivel a franciákat az Európai Unió legerősebbjének tartják a kontinensen. Csakhogy a szakértők leszögezik: nincsen „francia” hadsereg, hiszen Európát a NATO védi...

R ácz A ndrás k ü lpol it ikai szakértő arra hívta fel a fig yelmet, hog y Oroszországban minimum négy hónap kiképzés után lehet

majd sorkatonákat bevetni a fronton.

– A kiképzők jelentős része azonban a fronton van, fegyverzettel és felszereléssel együtt. Úgy vélem, aligha kaphat most bárki meg

felelő „tanítást”. Ez pedig a biztos halált jelenti az újak számára – ny ilatkozta. – Úgy gondolom, sokáig tart még a konf liktus, s egyre több áldozatot követel majd.