Som Lajos alkoholista őrültnek tartotta magát
Hihetetlen
Göndör Gábor két éve kóstolt bele újra
a rollerezésbe, azóta csak ezzel kel útra,
bárhová is kell mennie
BUDAPEST — Nem vet i meg a közösségi közlekedést, de mégiscsak inkább magában szeret száguldozni Göndör Gábor, mégpedig két keréken. Ami szokatlan, hiszen 79 évesen nem a siheder korosztályhoz tartozik, a száguldás eszköze pedig nem egy szuperroller, és még csak nem is a divatját élő elektromos fajta, hanem a gyerekkori, lábbal hajtós típus. Alig két éve kóstolt bele, azóta annyit használta, hogy ki kellett cserélni az elkopott kereket, a kormányt is szigetelőszalaggal védi, annyit szorongatta.
Néznek nagyot a trolimegállóban állók, amikor tiniket meghazudtoló lendülettel fékez mellettük. Mint mondja, megszokta már, hogy elkerekedett szemekkel találkozik rollerezés, ahogy ő nevezi, „rolizás” közben.
Kétszer is távozott Fésűs Nelly férje, úgy elhúzó
dott a tárgyalás
– Gyerekkoromban imádtam rol i z n i. Per sze ak kor még nem volta k ilyen gumikerekű csodák, csapágyból csináltunk kereket, magunk szerelgettük össze a járgányt, nem is gurult ilyen jól. Olyan hangja volt, mint egy repülőnek, nem igazán örültek a szomszédok – emlékezett vissza a hőskorszakra Gabi bácsi, aki egy zuglói idősotthon lakója. Egyetlen munkahelye volt, 42 évet húzott le a BKV-nál műszerészként, onnan ment nyugdíjba.
– A munka alatt jött egy jó emberöltő szünet a rollerezésben. Felnőttként soha nem próbáltam. Aztán egy áruházban vásárláskor a kezem közé került egy, akkor kipróbáltam, egy hajtással vagy 30 métert gurultam. Ekkor született meg a döntés, két éve pedig meg is vettem magamnak ezt a nagy kerekes modellt – mutatja büszkén a járgányt, amely hangtalanul siklik, amikor lendül a láb, messziről látszik, öszszeszokott „párost” alkotnak.
Göndör Gábor nem tagadja le a korát, mint mondja, már nehezére esik a járás, bottal bandukol, ám amikor felpattan a kétkerekűre, mintha megfiatalodna.
– Sokkal gyorsabban jutok el a közértbe, piacra. Persze figyelni kell, az úthibák, kavicsok könnyen bajt okozhatnak. Bizony volt egy bukásom, épp egy kavics fogta meg az első kereket, előrebukfenceztem. Kicsit megütöttem magam, a szám is vérzett, de semmi komoly – idézi fel nevetve.
S mit szólnak a járókelők? – Van, aki megmosolyog. Emlékszem, ahogy egy biciklis nő elképedve felkiáltott: jaj, de vagánynak tetszik lenni! Sokan tesznek kedve s meg jeg y zé se ket , néha egy pár szóra meg is állítanak. Nekik is elmondom, az elektromos roller meg sem fordult a fejemben. Hiszen ezt legalább hajtani kell, mozognak az izmok, ez már sport! Jó egyedül, de néha talán még jobb lenne pár korombeli társsal körözni kicsit. Sajnos ilyen idősen én még nemigen láttam senkit rollerezni. De ahogy én is, egyszer talán majd mások is kedvet kapnak!